Zs�lyi Alad�r (Csal�r, 1883. december 12. – Budapest, 1914. j�lius 1.) magyar g�p�szm�rn�k, rep�l�g�p-tervez�.

Az egykor N�gr�d megy�hez, ma Szlov�ki�hoz tartoz� Csal�ron sz�letett. K�z�piskol�it Losoncon v�gezte, majd 1901-ben beiratkozott a kir�lyi J�zsef M�egyetem g�p�szm�rn�ki szak�ra. M�r egyetemi �vei alatt foglalkoztatta a rep�l�s, f�k�nt annak m�szaki k�rd�sei. Bl�riot 1909-es budapesti bemutat�ja akkora hat�ssal volt r�, hogy hamarosan saj�t rep�l�g�p tervez�s�be kezdett. G�p�n�l t�bb, kor�t megel�z� konstrukci�s megold�st alkalmazott. � alkalmazott el�sz�r olyan korm�nyszerkezetet, amellyel a rep�l�g�p valamennyi ir�nyban ir�ny�that� volt. Nev�hez f�z�dik a rug�z� fut�m�, valamint a kerekek k�z� szerelt biztons�gi cs�sz�talpat is. Tervezett egy 30 LE-s motorral felszerelt hidropl�nt is, melyet a Dun�n akart kipr�b�lni.

Magyarorsz�gon els�k�nt kezdett el foglalkozni a g�zturbin�kkal, amelynek a rep�l�sben val� alkalmaz�s�hoz nagy rem�nyeket f�z�tt. Jelent�s tudom�nyos �s publik�ci�s tev�kenys�get fejtet ki, � volt a magyar rep�l�si szakirodalom megalap�t�ja. 1912. okt�ber�ben "A nagy aeropl�nok k�rd�se" c�m� munk�j�ban egy 34 szem�lyes utassz�ll�t� rep�l�g�p �tlet�t mutatta be. A tudom�nyos tev�kenys�ge �s a rep�l�g�p-�p�t�s mellett rep�lt is, saj�t tervez�s� g�peit t�bbnyire � vezette. Rep�l�g�peinek �p�t�s�t m�rn�ki sz�m�t�sok alapj�n v�gezte.

Els� rep�l�g�pe a Zs�lyi I. volt, amellyel 1910 febru�rj�ban kezd�dtek el a pr�b�k. A zongorah�rokkal merev�tett, 7 m�teres feszt�vols�g�, 150 kg t�meg�, egyfedel� g�pbe 30 LE-s francia "Darraque" motort �p�tett, l�gcsavarja magyar gy�rtm�ny� volt. A Zs�lyi I. 1910. m�rcius 15-�n emelkedett el�sz�r a leveg�be. R�vid id� m�lva �sszet�rt, majd Zs�lyi II. n�ven �jj��p�tette. Rep�l�g�peinek �p�t�s�ben �s azok berep�l�s�ben r�szt vett Kvasz Andr�s is.

Az 1910. m�jus 26–27-�n megrendezett pil�ta-versenyen Zs�lyi megnyerte az els� k�t d�jat. Hamarosan m�r 18 km-t tett meg g�p�vel, amely a maga idej�ben jelent�s teljes�tm�nynek sz�m�tott. 1913 m�rcius�t�l j�nius 16-ig a b�cs�jhelyi rep�l�iskol�ban tanult, ahol sikeres pil�tavizsg�t tett. Ugyanebben az �vben meg�p�tette harmadik rep�l�g�p�t, a Zs�lyi III.-at, amelyhez m�r �llami t�mogat�st is kapott. Ezzel a g�ppel az akkor �ltal�nos 90–100 km/h-s sebess�ggel szemben m�r 170 km/h-s cs�cssebess�get �rt el.

A rosszul l�t� Zs�lyi Alad�r gyakran szenvedett balesetet rep�l�g�peivel, de ezek k�z�l csak kett� volt s�lyos. El�sz�r 1910. j�nius 1-j�n zuhant le. Ekkor kirep�lt az �sszet�rt rep�l�g�pb�l. A karja kificamodott, �s s�lyos agyr�zk�d�st szenvedett. A balesetet k�vet�en t�bb mint egy h�napig k�rh�zban volt. Fel�p�l�se ut�n azonban folytatta rep�l�si k�s�rleteit. 1914. �prilis 15-�n rep�l�g�p�nek motorja meghib�sodott, az alacsony sebess�g miatt a g�p �tesett �s lezuhant. A balesetben a jobb alkarj�n ny�lt t�r�st szenvedett. A seb elfert�z�d�tt, tetanusz m�rgez�st szenvedett. K�t h�ttel k�s�bb, 1914. j�lius 1-j�n meghalt. S�rja[1] a Losonc melletti Csal�r temet�j�ben, sz�lei s�rja mellett tal�lhat�. Eml�k�t a Budapest XVI. ker�let�ben, a m�ty�sf�ldi rep�l�t�r k�zel�ben l�v�, r�la elnevezett utca is �rzi.