1976. janu�r 21-�n az Air France a Concorde-dal beind�totta az els� hangsebess�g feletti menetrendszerinti j�rat�t P�rizs �s Rio de Janeiro k�z�tt. Ezt az �tvonalat a k�vetkez� �vben k�vette a P�rizs–Washington Dulles �s a P�rizs–New York JFK (a Concord p�lyafut�s�nak v�g�n ut�bbi maradt meg egyetlen szuperszonikus j�ratnak). A P�rizs �s New York k�z�tti t�vot a g�p h�rom �ra 23 perc alatt teljes�tette �s a hangsebess�g k�tszeres�vel rep�lt. Az USA v�rosaiba egy ideig a g�p zaj�rtalma miatt nem kapott lesz�ll�si enged�lyt. Az Air France �s a British Airways �zemeltett csak hangsebess�g feletti utassz�ll�t� j�ratokat, k�zel h�rom �vtizeden �t.

1983-ra, az Air France megalakul�s�nak �tvenedik �vfordul�j�ra a v�llalat t�bb, mint 34 000 alkalmazottal, k�zel 100 sug�rhajt�s� rep�l�g�poel (ebb�l 33 Boeing 747) �s 634 000 km hossz�, 73 orsz�g 150 c�l�llom�s�t kiszolg�l� h�l�zattal rendelkezett. Ezzel az Air France a vil�g negyedik legnagyobb menetrend szerinti utassz�ll�t� �s m�sodik legnagyobb tehersz�ll�t� l�git�rsas�ga volt. Az Air France code-sharing szerz�d�seket k�t�tt sz�mos francia region�lis l�git�rsas�ggal, t�bbek k�z�tt a TAT-tal. A TAT egyes nemzetk�zi j�ratait Air France sz�n�re festette

1986-ban a francia korm�ny enyh�tett az Air France, az Air Inter �s az UTA �tvonal-megoszt�sok addigi szigor�t�sain, �s ez�lt�l a konkurens l�git�rsas�gok el�tt megnyitotta azokat a j�vedelmez� �tvonalakat is, amelyeken az Air France 1963. �ta monop�liumot �lvezett. A P�rizs–San Francisco �tvonal lett az els�, amelyen az UTA harcba sz�llt az Air France-szal. Erre az Air France v�laszul beinditotta a saj�t Los Angeles–Tahiti j�rat�t. Az UTA sikeresen lobbizott a francia korm�nyn�l az �j �tvonalak megnyit�s�nak �rdek�ben, amely eredm�nyek�nt gyorsabb n�veked�sre volt k�pes.

1988-ban az Air France vezette be az els�k k�z�tt az fly-by-wire vez�rl�s� Airbus A320-at.