1952-ben az Air France az eg�sz operat�v �s technikai r�szleg�t �thelyezte a P�rizs d�li r�sz�n �jonnan �p�lt P�rizs-Orlyi rep�l�t�r d�li termin�lj�ba. Addigra a h�l�zat tov�bb n�vekedett, hossza el�rte a 250 000 kilom�tert.

Az Air France v�s�rolt az els� sug�rhajt�s� utassz�ll�t�b�l, a tragikusan r�vid karriert befutott els� sorozat� de Havilland Cometb�l, de mellette Vickers Viscount turb�l�gcsavaros g�peket is �zemeltetett. 1953. szeptember 26-�n a francia korm�ny hat�rozata szerint az Air France-nak meg kellett osztania a hossz�t�v� �tvonalat az �jonnan megalap�tott mag�ntulajdon� l�git�rsas�gokkal.

1960. febru�r 23-�n a francia korm�ny az Air France belf�ldi monop�lium�t az Air Internek adta �t. A belf�ldi h�l�zat elveszt�s��rt cser�be az Air France kisebbs�gi r�szesed�shez juthatott az Air Interben. M�snap az Air France-nak az afrikai �tvonalain is osztoznia kellett, ez�ttal az Air Afrique-kal �s az UAT-vel. Az Air France a Sud Aviation Caravelle-lel �s a Boeing 707-essel az 1960-as �vekt�l kezdett folyamatosan sug�rhajt�s� g�peket �zemeltetni. Az �j g�peknek k�sz�nhet�en egyes �tvonalakon a rep�l�si id� a kor�bbi fel�re zsugorodott, az utasok pedig nagyobb k�nyelemben utazhattak.. Az Air France szint�n az els�k k�z�tt v�s�rolt be a Boeing 747-esb�l, amely t�pus egyik legnagyobb �zmeletet�j�v� v�lt.
Az Air France egyik Caravelle utassz�ll�t�ja Alg�rban, 1963.

1963. febru�r elsej�n az Air France �s a mag�n l�git�rsas�gok k�z�tt a francia korm�ny hivatalosan is felosztotta az �tvonalakat. Az Air France kivonult nyugat-Afrik�b�l (kiv�ve Szeneg�lt), k�z�p-Afrik�b�l (kiv�ve Burundit �s Ruand�t), d�l-Afrik�b�l, �szak-Afrik�ban L�bi�b�l, a K�zel-Keleten Bahreinb�l �s Om�nb�l, d�l-�zsi�ban Sri Lank�b�l (akkor m�g Ceylon), d�lkelet-�zsi�ban Indon�zi�b�l, Malajzi�b�l, �s Szingap�rb�l, valamint Ausztr�li�b�l, �j-Z�landr�l, �j-Kaled�ni�b�l �s Tahitir�l. Ezeket az �tvonalakat az UTA kapta meg, ahogy a Jap�n–�j-Kaled�nia, a Jap�n–�j-Z�land, a D�l-Afrika–R�union �s a Los Angeles–Tahiti �tvonalakat is.

1974-t�l kezdve az Air France elkezdte a j�ratait �thelyezni a P�rizs �szaki r�sz�n �jonnan �p�lt Charles de Gaulle rep�l�t�rre. Az 1980-as �vek elej�re m�r csak n�h�ny c�l�llom�sra ind�tottak j�ratokat az Orly-r�l: Korzika, Martinique, Guadeloupe, Francia Guyana, R�union, Kelet-Eur�pa (a Szovjetuni� kiv�tel�vel), D�l-Eur�pa (G�r�gorsz�g �s Olaszorsz�g kiv�tel�vel), valamint napi egy New York-i j�ratot. 1974-ben az Air France lett az els� l�git�rsas�g, amelyik az �j Airbus A300-at �zemeltette.