Az Air France 1933. okt�ber 7-�n alakult meg az Air Orient, az Air Union, a Compagnie G�n�rale A�ropostale, a Compagnie Internationale de Navigation A�rienne (CIDNA) �s a Soci�t� G�n�rale de Transport A�rien (SGTA) �sszeolvad�s�val. Ez ut�bbi volt az els� francia l�git�rsas�g, amelyet m�g 1919-ben Lignes A�riennes Farman n�ven alap�tottak. Az Air France alap�t� tagjai az alap�t�s �v�re m�r �sszetett h�l�zattal rendelkeztek Eur�p�ban, a francia gyarmatokon, �szak-Afrik�ban �s m�s egy�b ter�leteken.

A m�sodik vil�gh�bor� alatt az Air France a marokk�i Casablanc�ba helyezte �t a k�zpontj�t. 1945. j�nius 26-�n az �sszes francia l�git�rsas�got �llamos�tott�k. Ugyanezen �v december 29-�n korm�nyrendelet hat�rozott arr�l, hogy az eg�sz francia l�gik�zleked�si h�l�zatot az Air France ir�ny�tsa, amely c�lb�l 1946. janu�r 1-j�n megalakult az Soci�t� Nationale Air France. A h�l�zat m�rete ekkorra m�r el�rte a 160 000 kilom�tert, �s szint�n 1946-t�l m�r l�giutask�s�r�k fogadt�k az utasokat. A l�git�rsas�g P�rizs belv�ros�ban, az Invalidusokn�l �zemeltette a termin�lj�t, amelyb�l az utasokat busszal sz�ll�tott�k a P�rizs-Le Bourget-i rep�l�t�rre.
Egy Air France SE–161 Languedoc Tun�zi�ban, 1952.

1946. j�lius 1-j�n az Air France beind�totta a P�rizs-New York menetrendszerinti j�rat�t, amely az �rorsz�gi Shannonban �s a kanadai Ganderben sz�llt le �zemanyag�rt. Az �tvonalon rep�l� csillagmotoros Douglas DC–4 a t�vot valamivel 20 �ra alatt tette meg. 1948-ra az Air France �zemeltette a vil�g egyik legnagyobb utassz�ll�t�-flott�j�t, 130 g�pet.1946-ban �s 1948-ban a francia korm�ny k�t mag�ntulajdon� l�git�rsas�g megalap�t�s�t is enged�lyezte: Transports A�riens Intercontinentaux (TAI) �s Soc�t� A�rien des Transports Internationaux (SATI). Ez ut�bbi 1949-ben beolvadt az Union A�romaritime de Transport (UAT) l�git�rsas�gba, amely 1963-ban az Union des Transports A�riens (UTA), a legnagyobb f�ggetlen francia l�git�rsas�g �s az Air France legjelentõsebb francia konkurrens�nek r�sze lett.

1948. j�nius 16-�n korm�nyrendelettel l�trej�tt az Air France v�glegesebb v�llalatform�ja, a Compagnie Nationale Air France, ekkor m�g 70 sz�zal�kos �llami tulajdonnal. A k�vetkez� �vtizedek sor�n a francia �llam tulajdonr�sze k�zvetlen �s k�zvetett m�don megk�zel�tette a 100 sz�zal�kot, amely csak az 1990-es �vek piacnyit�s�val cs�kkent.