Hrom titkostott, sikertelen ksrletet kveten 1959. janur 2-n a szovjet Luna–1 rszonda elsknt hagyta el a Fld vonzskrt, s 6000 km-re megkzeltve a Holdat, heliocentrikus plyra llt. A cl igazn a Holdba val becsapds lett volna, m ezt akkor mg nem sikerlt teljesteni. gy is ez a szonda lett az els mestersges bolyg. Nhny hnappal ksbb a Luna–2 becsapdott a Hold felsznbe, a Luna–3 pedig lefnykpezte a Hold tls oldalt.
A Hold elrse utn a kvetkez cl a kt szomszd bolyg lett, a Vnusz s a Mars. Tbb sikertelen ksrlet – amelyek sorn a rdi-sszekttets megszakadsa utn a szonda tovbbi sorsa ismeretlenn vlt – utn az amerikai Mariner-2 lett az els rszonda, amely elreplt egy msik bolyg mellett. 1962. december 14-n 34 758 km-rel replt el a Vnusz mellett.
Egy msik Mariner szonda, a Mariner–4 1964. november 28-n a Marsot rte el sikerrel s replt el mellette.
Ezt kveten az eddig elrt gitestek krli plyra lls, valamint a leszlls lett a bolygkutatk clja. Elszr a Luna-9 szllt le a Holdra 1966. janur 31-n s ksztett fnykpeket a felsznen, majd 1966. mrcius 31-n a Luna-10 lett a Hold els mestersges holdja, miutn sikerrel plyra llt krltte.
Ezutn a vnuszi leszlls kvetkezett. Tbb szondt is elvesztettek a szovjetek, a vratlanul pokolinak bizonyul krlmnyek miatt, mire 1970. december 17-n a Venyera-7 lett az els szonda, amely leszllt s rdizenetet kldtt egy msik bolyg felsznrl. A hihetetlenl forr krlmnyek kzepette az els vnusz-szonda mindssze 23 percet brt ki.
A Marsra szintn szovjet szondnak sikerlt az els leszlls. 1972. december 2-n a Marsz-3-nak sikerlt leszllnia, igaz, a siker nem volt teljes, mivel a szonda mindssze 20 msodpercig kldtt adatokat. A Mars kutatsban ksbb az amerikaiak lettek sikeresebbek, a Viking szondk, majd a Mars Pathfinder s a Mars Exploration Rover ikrek, a Spirit s Opportunity legendss vltak a felszni kutatsaik rvn, mg a Mars krli plyra llt globlis feldertk, a Mars Odyssey s Mars Global Surveyor rvn ma a legtbbet taln e bolygszomszdunkrl tudunk. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
