A kezdeti sikeres mholdindtsokat kveten mindkt nagyhatalom az ember rbe juttatst tzte ki clul. Amerikban ez nylt folyamat volt (teljes sajtnyilvnossg eltt hivatalosan megalaptottk a NASA-t s bejelentettk a Mercury-programot), a Szovjetuniban pedig titkos katonai program. A versengs vgn 1961. prilis 12-n a Vosztok–1 rhaj fedlzetn Jurij Gagarin vgrehajtotta az els rreplst. A 108 perces repls alatt egyszer kerlte meg a Fldet.
Gagarin replst jabb hideghbors veresgknt ltk meg az USA-ban, ezrt John F. Kennedy elnk meghirdette az Apollo-programot, nylt versenyre hvva a Szovjetunit. A trtnelem az ezt kvet rreplseket – s a hozzjuk szervesen kapcsold ideolgiai harcot – nevezi rversenynek.
A Mercury program s a Vosztok-program az rbeli tapasztalatgyjtst szolglta. Ebben a szovjetek jutottak messzebbre. Mindjrt a msodik start alkalmval German Tyitov a Vosztok–2-vel egy teljes napot replt. A harmadik s negyedik startra egymst fed idben kerlt sor, azaz pros replst mutatott be Adrian Nyikolajev s Pavel Popovics a Vosztok–3 s a Vosztok–4 fedlzetn. 1963. jnius 16-n pedig a szintn ketts replsen rszt vev rhaj, a Vosztok–6 vitte az rbe a vilg els rhajsnjt, Valentyina Tyereskovt.
A Hold elrse bonyolult rmveleteket s jobb rhajkat kvnt, ezrt a kt nagyhatalom jabb rprogramot indtott. Amerikban elindult a Gemini-program, a Szovjetuniban pedig a Voszhod-program.
A Voszhod-program hozott elbb ltvnyos eredmnyeket. 1964. oktber 12-n a Voszhod–1 lett az els, tbb embert szllt rhaj Vlagyimir Komarovval, Borisz Jegorovval, Konsztantyin Feoktyisztovval a fedlzetn. A Voszhod–2-rl pedig Alekszej Leonov tette meg a vilg els rstjt 1965. mrcius 18-n.
A Gemini-programmal a vilg els rrandevjt (Gemini–6, Gemini–7 (1965. december 15.) s a vilg els rdokkolst (Gemini–8 (1966. mrcius 16.) rtk el az rhajsok. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
