Nagy meglepet�st okozott, hogy a zeppelinek m�g az 1930-as �vekben is versenyk�pesek voltak a t�bbi transzatlanti sz�ll�t�ssal szemben. El�nyeik k�z� tartozott, hogy l�nyegesen t�bb utast voltak k�pesek sz�ll�tani, mint a korabeli rep�l�g�pek �s olyan utaz�si k�r�lm�nyeket tudtak ny�jtani, mint a luxushaj�k. Kev�sb� fontos el�ny�k volt az, hogy kisebb volt az energiafelhaszn�l�suk, mint a leveg�n�l nehezebb rep�l�g�pek�. Ugyanakkor az �ri�sok �zemeltet�se bonyolult volt, k�l�n�sen a szem�lyzetet illet�en. Gyakran a fed�lzeten tart�zkod� szem�lyzet tagjai t�bben voltak, mint az utasok �s a f�ld�n nagy csapatra volt sz�ks�g a landol�shoz �s az indul�shoz. Ezen k�v�l hatalmas hang�rokat kellett �p�teni a l�gikik�t�kben, hogy bef�rjenek a zeppelinek. (A Hindenburg magasabb volt, mint a New York-i Szabads�gszobor a talapzata n�lk�l, nem besz�lve a 245 m-es hossz�r�l.)

Jelenleg, a nagy �s gazdas�gos merevsz�rny� rep�l�g�pek kor�ban nem lehet tudni, hogy a hatalmas l�ghaj�kat nyeres�gesen lehetne-e �zemeltetni a rendszeres l�giforgalomban, b�r az energiak�lts�gek folyamatosan n�nek, ez�rt a figyelem ism�t r�juk ir�nyult. A leg�jabb id�kben a viszonylag lass�, „fens�ges” cirk�l�s alacsony magass�gban �s k�nyelmes atmoszf�r�ban rendelkezik valamennyi vonzer�vel. Maradt n�h�ny ter�let l�ghaj�k sz�m�ra a II. vil�gh�bor� alatt �s ut�n is, mint p�ld�ul a hossz� megfigyel�sek, tengeralattj�r�k elleni �rj�ratok, TV felv�telek k�sz�t�se, �s rekl�m, amelyek sz�m�t�sba j�hetnek, noha ezek ugyan�gy illeszkednek az olcs�bb, nem merevv�zas l�gg�mb�kh�z.

Id�r�l-id�re felmer�l az az �tlet, hogy zeppelineket tehersz�ll�t�sra, k�l�n�sen igen nagy terhek szeg�nyes infrastrukt�r�j� ter�letekre juttat�s�ra lehetne haszn�lni. Az egyik ilyen v�llalkoz�s a Cargolifter terv volt, melyben m�g a Hindenburgn�l is nagyobb hibrid (nem teljesen zeppelin-t�pus�) l�ghaj�kat k�pzeltek el. 2000 k�r�l az elk�pzel�s val�s�gg� is v�lt, amikor a CargoLifter AG meg�p�tette a vil�g legnagyobb bev�s�rl�csarnok�t 60 km-re Berlint�l d�lre. A csarnok hossza 260 m, sz�less�ge 210 m, magass�ga 107 m volt. 2002 m�jus�ban a mer�sz terv kifutott a p�nz�b�l �s a v�llalkoz�s cs�dbe ment.

Egy kis n�met v�llalkoz�s jelenleg annak a lehet�s�g�t vizsg�lja, hogy meg�p�thet�-e egy cirk�l� l�ghaj� (jelenlegi jel�l�se Zeppelin ET (Euro Tour), mely alkalmas volna egyhetes t�r�kra vinni utasokat olyan m�rs�kelt �ron �s komfortfokozaton, mely versenyk�pes a luxus tengeri cirk�l�kkal hasonl� utak eset�n. A terv azonban m�g csak korai f�zis�ban van �s semmi k�zzelfoghat� ezid�ig nem t�rt�nt.

A 1990-es �vekben az eredeti friedrichshafeni Zeppelin t�rsas�g ut�da, a Zeppelin Luftschifftechnik GmbH �jra nekil�tott a l�ghaj��p�t�snek. Az els� k�s�rleti l�ghaj� (mely k�s�bb a Friedrichshafen nevet kapta) 1997 szeptember�ben rep�lt el�sz�r. B�r nagyobb, mint a k�z�ns�ges hagyom�nyos l�ghaj�k, a Neue Technologie (�j technika) zeppelinek sokkal kisebbek, mint a �ri�s el�deik �s nem teljesen Zeppelin-rendszer�ek a hagyom�nyos �rtelemben, mivel csak f�l-merev fel�p�t�s�ek. A nagyobb hasznos terhel�sen k�v�l f� el�ny�k a hagyom�nyos l�ghaj�kkal szemben nagyobb sebess�g�k �s kiv�l� korm�nyozhat�s�guk. Id�k�zben a Zeppelin NT l�ghaj�t m�r sorozatban gy�rtj�k �s gazdas�gosan haszn�lj�k k�jutaz�sokra, kutat� rep�l�sekre �s hasonl�kra.

2004 j�nius�ban els� �zben adtak el egy Zeppelin NT-t egy jap�n v�llalatnak, a Nippon Airship Corporationnek turistautak �s f�leg Toki� k�zel�ben rekl�mc�lokra. Az aichi 2005-�s ki�ll�t�son fontos szerepet j�tszott. A l�ghaj� megkezdte �tj�t Friedrichshafenb�l Jap�nba Genf, P�rizs, Rotterdam, M�nchen, Berlin, Stockholm  �s m�s eur�pai v�rosok �rint�s�vel. Az orosz  hat�s�gok azonban nem enged�lyezt�k az orsz�g ter�lete feletti �trep�l�st, ez�rt ink�bb sz�tszerelt�k a l�ghaj�t �s haj�n Jap�nba sz�ll�tott�k, minthogy meg kelljen ism�telni a Graf Zeppelin t�rt�nelmi �tj�t N�metorsz�gb�l Jap�nba.

2005 november�ben a gy�m�ntb�ny�szat�r�l h�res De Beers t�rsas�g kutat�programot kezdett a Kalah�ri-sivatag felett l�ghaj�val. Egy korszer� m�szerekkel felszerelt zeppelin potenci�lis gy�m�ntlel�helyet keresett �gy, hogy a ter�let p�szt�z�s�val kis-s�r�s�g� szikla-el�fordul�sok (�gynevezett kimberlit cs�vek) ut�n kutatott. A sajt�jelent�sek szerint 2007. szeptember 21-�n a l�ghaj� Botswanaban �sszet�rt, de a szem�lyzet sebes�l�s n�lk�l meg�szta a balesetet.