Az LZ126 lesz�ll�t�s�val a Zeppelin t�rsas�g visszaszerezte vezet�s�t a merev l�ghaj�k �p�t�s�ben, de ez m�g nem jelentette azt, hogy gazdas�gi t�ren is talpra�llt. A k�vetkez� terv v�grehajt�s�hoz sz�ks�ges p�nzalapok megszerz�se roppant neh�znek bizonyult a h�bor� ut�ni N�metorsz�gban �s k�t �v kem�ny munk�j�ba telt Eckenernek, hogy biztos�tsa a p�nz�gyi h�tteret az LZ127 sz�m�ra.

K�t tov�bbi �v m�lt�n, 1928. szeptember 8-�n az �j, a gr�f tisztelet�re Graf Zeppelin-nek keresztelt korm�nyozhat� l�ghaj� els� �zben rep�lt. A l�ghaj� hossza 236,6 m, t�rfogata 105 000 m³ volt, �gy � lett az addig �p�tett legnagyobb l�ghaj�. Eckener eredetileg k�s�rleti �s bemutat�si c�lokra sz�nta az �j zeppelint, hogy el�k�sz�tse az utat a menetrend szerinti l�ghaj�z�sra, de egy�ttal utasok �s posta sz�ll�t�s�t is tervezte, hogy fedezze a k�lts�geket. 1928-ban az els� t�vols�gi �t sor�n elrep�lt Lakehurstbe, ahol Eckenert �s leg�nys�g�t ism�t lelkesen fogadt�k konfettis felvonul�ssal New Yorkban �s ism�telt megh�v�ssal a Feh�r H�zba. K�s�bb a Graf Zeppelin N�metorsz�gban t�r�zott, �s felkereste Olaszorsz�got, Palesztin�t �s Spanyolorsz�got. Egy �jabb utat Amerik�ba 1929 m�jus�ban megszak�totta egy Franciaorsz�gban bek�vetkezett motormeghib�sod�s.

1929 augusztus�ban az LZ127 �jabb mer�sz v�llalkoz�sba kezdett: F�ld k�r�li �tra indult. A „leveg� �ri�s�nak” egyre n�vekv� n�pszer�s�ge megk�nny�tette Eckenernek szponzorok keres�s�t. Egyik�k, William Randolph Hearst, az amerikai sajt�m�gn�s volt, aki azt k�v�nta, hogy a nevezetes �t hivatalosan Lakehurstb�l induljon. Hearst megb�zta Grace Marguerite Hay Drummond-Hay �js�g�r�n�t, hogy k�ldj�n tud�s�t�sokat a l�ghaj� fed�lzet�r�l, �gy � lett az els� n�, aki k�r�lrep�lte a F�ldet. A Graf Zeppelin Friedrichshafen �rint�s�vel Toki�ba, majd Los Angeles-be rep�lt, v�g�l vissza Lakehurstbe. A teljes utat 21 nap, 5 �ra �s 31 perc alatt tette meg. A befejez� Friedrichshafen-Lakehurst �s vissza�ttal egy�tt �sszesen 49 618 km-t tett meg.

A k�vetkez� �vben a Graf Zeppelin sz�mos utat tett Eur�p�ban majd 1930. m�jusban sikeres t�r�t hajott v�gre D�l-Ameik�ban, amivel meg k�v�nta nyitni az els� tengerent�li rendszeres l�gij�ratot. A nagy gazdas�gi vil�gv�ls�g �s a merevsz�rny� rep�l�g�pek n�vekv� versenye ellen�re az LZ127 �ltal sz�ll�tott utasok sz�ma �s a postak�ldem�nyek mennyis�ge �lland�an n�tt 1936-ig. Emellett a l�ghaj� egy m�sik figyelemrem�lt� k�ldet�st is teljes�tett, 1931 j�lius�ban �szaki-sarki  k�s�rleti utat teljes�tett. Ez az �t Zeppelin gr�f egyik �lma volt h�sz �vvel kor�bban, melyet azonban nem tudott val�ra v�ltani a h�bor� kit�r�se miatt.

Eckener ki akarta eg�sz�teni sikeres l�ghaj�j�t egy hasonl� zeppelinnel, a tervezett LZ128-cal. Az angol R101 utassz�ll�t� l�ghaj� 1930. okt�ber 5-�n elszenvedett szerencs�tlen balesete azonban arra k�nyszer�tette a Zeppelin t�rsas�got, hogy �jragondolja a hidrog�nnel t�lt�tt ballonok biztons�g�t, �s az eredeti terveket felhagyt�k egy �j koncepci� kedv��rt. Az LZ129 l�nyegesen fejlettebb technik�t alkalmazott, �s �gy tervezt�k, hogy hidrog�n helyett h�liummal t�ltik meg.