Zeppelin gr�f 1917-ben, a h�bor� v�ge el�tt meghalt. Dr. Hugo Eckener kapott megb�z�st a zeppelin �zlet folytat�s�ra, aki sokkal kor�bban megj�solta, hogy a korm�nyozhat� l�ghaj�k hasznosabbak lesznek b�k�ben, mint a h�bor�ban. A versailles-i egyezm�ny ki�t�tte versenyt�rsukat, a Sch�tte-Lanz c�get, amely a katonai l�ghaj�k specialist�ja volt.

A Zeppelin t�rsas�g �s a DELAG szerette volna �jraind�tani a polg�ri rep�l�st, amilyen gyorsan csak lehet. Minden neh�zs�g ellen�re meg�p�tettek k�t kis zeppelint: az LZ120 Bodensee-t, mely el�sz�r 1919 augusztus�ban rep�lt, �s a k�vetkez� k�t �vben mintegy 4000 utast sz�ll�tott; �s az LZ121 Nordsternt, melyet stockholmi rendszeres j�ratra sz�ntak.

A sz�vets�ges hatalmak 1921-ben k�vetelt�k, hogy ezt a k�t zeppelint is j�v�t�telk�nt adj�k �t kompenz�ci�k�nt azok�rt a l�ghaj�k�rt, melyeket m�g 1919-ben megsemmis�tett a szem�lyzet�k. Tov�bbi zeppelinek nem �p�ltek, r�szint az antant tilalma miatt. �gy egy ideig le�llt a zeppelin l�ghaj�z�s.

Eckener �s munkat�rsai azonban nem adt�k fel, �s keresni kezdtek beruh�z�kat �s annak �tj�t, hogy kiker�lhess�k a sz�vets�ges korl�toz�sokat. V�gre 1924-ben megsz�letett a lehet�s�g�k. Az Egyes�lt �llamok k�s�rletezni kezdett merev l�ghaj�kkal, �s meg�p�tett�k az els� p�ld�nyukat, a ZR-1 USS Shenandoah-t �s egy tov�bbit rendeltek Nagy-Britanni�t�l, amikor az angol R38 (ZR-2)-t t�r�lt�k. A Zeppelin L70-en alapult R38 azonban sz�tt�rt �s felrobbant els� pr�barep�l�s�n 1921-ben. A teljes 44 f�s szem�lyzet �let�t vesz�tette.

Ilyen el�zm�nyek ut�n Eckener igyekezett rendel�st szerezni a k�vetkez� amerikai korm�nyozhat� l�ghaj�ra. Term�szetesen N�metorsz�gnak kellett a k�lts�geket �llnia, mivel ezt is hozz�sz�m�tott�k a h�bor�s j�v�t�telhez, de a Zeppelin m�veknek ez mell�kes volt. �gy Dr. D�rr f�m�rn�k megtervezte az LZ126-ot �s felhaszn�lva az �vek alatt �sszegy�lt �sszes tapasztalatot, elk�sz�tett�k az addig legt�k�letesebb zeppelint, mely els� rep�l�s�t 1924. augusztus 27-�n hajtotta v�gre.

Egyetlen biztos�t�t�rsas�g sem volt hajland� a Lakehurstre val� utaz�s biztos�t�s�ra, mely term�szetesen mag�ba foglalta volna az Atlanti-�ce�n feletti rep�l�st is. Eckener azonban annyira b�zott a l�ghaj�ban, hogy k�sz volt a c�g teljes t�k�j�t kock�ra tenni, �s okt�ber 12-�n, helyi id� szerint 7 �ra 30 perckor parancsnoks�ga alatt elindult a l�ghaj� az Egyes�lt �llamokba. Nem csalatkozott hit�ben: a l�ghaj� a 8050 km-es utat 81 �ra 2 perc alatt tette meg minden probl�ma n�lk�l. Amerik�ban hatalmas t�meg �nnepelte lelkesen az �rkez�st, �s Calvin Coolidge eln�k Eckenert �s a szem�lyzetet megh�vta a Feh�r H�zba, ahol a zeppelint „a b�ke angyal�nak” nevezte.

A �j ZR-3 USS Los Angeles jel�l�ssel ell�tott l�ghaj� (a kor�bbi LZ126) lett az Egyes�lt �llamok legsikeresebb l�ghaj�ja. Biztons�gosan �zemelt nyolc �ven �t, eg�szen 1932-ig, amikor gazdas�gi okokb�l kivont�k a forgalomb�l, majd 1940 augusztus�ban sz�tszerelt�k.