Ferdinand von Zeppelin gr�f az 1870-71.-es porosz-francia h�bor�ban szemtan�ja volt annak, hogy a franci�k postai k�ldem�nyeket sz�ll�tottak l�gg�mb�kkel. Az amerikai polg�rh�bor�ban is alkalmaztak l�gg�mb�ket, miut�n Zeppelin gr�f megismerkedett ezekkel a h�bor�s tapasztalatokkal, �s kor�n (52 �vesen) nyugalomba vonult a katonas�gt�l, komolyan kezdett foglalkozni az ir�ny�that� l�ghaj� gondolat�val. T�bbf�le megold�son dolgozott egyidej�leg, a rep�l�g�p j�v�beli fontoss�g�t is tekintetbe vette. Miut�n Schwarz D�vid meghalt, miel�tt sikeres rep�l�st tudott volna v�grehajtani l�ghaj�j�val, megv�s�rolta szabadalm�t, �s ennek koncepci�j�b�l sokat �tvett.

1895. augusztus 31-�n Zeppelin szabadalmat kapott, amely m�r a v�gleges konstrukci� legt�bb elem�t tartalmazta. Az egyik szokatlan, kor�bban nem ismert elv az volt, hogy t�bb f�ggetlen ballont tervezett �sszekapcsolni mintegy vonatk�nt. A szabadalom megnevez�se Lenkbarer Luftfahrzug (vagyis: „korm�nyozhat�, leveg�ben k�zleked� vonat”).

Az a szak�rt�i bizotts�g, melyhez beny�jtotta a terveket, kev�s �rdekl�d�st mutatott ir�nta, �gy a gr�f k�nytelen volt saj�t forr�sai felhaszn�l�s�val megval�s�tani elk�pzel�s�t. 1898-ban megalap�totta a Gesellschaft zur F�rderung der Luftschiffahrt („t�rsas�g a l�ghaj�z�s el�seg�t�s�re”), saj�t 800 000 m�rka megtakar�tott t�k�je t�bb mint fel�nek felhaszn�l�s�val. M�szaki vezet�nek Theodor Kobert, majd k�s�bb Ludwig D�rrt v�lasztotta.

Az els� zeppelin �p�t�se 1899-ben kezd�d�tt Friedrichshafen mellett a Bodeni-t� Manzell-�bl�ben fel�ll�tott �sz� hang�rban.

Ezt a helyszint az�rt v�lasztott�k, hogy a felsz�ll�s bonyolult m�velet�t k�nnyebb� tegy�k, ugyanis az �sz� hang�rt k�nnyen lehetett sz�lir�nyba forgatni. A 128 m hossz� LZ1 jelz�s� protot�pus l�ghaj�t k�t 10,6 kW (14,2 l�er�) teljes�tm�ny� Daimler motor hajtotta, melyek a l�ghaj� alatt, egym�s m�g�tt helyezkedtek el. A korm�nyz�shoz felhaszn�ltak egy ellens�lyt, melynek helyzete a k�t motor-gondola k�z�tt �ll�that� volt. Az LZ a t�pusjelben a Luftschiff Zeppelin = Zeppelin l�ghaj� r�vid�t�se.

Az els� zeppelint a Bodeni-t�r�l  1900. j�lius 2-�n bocs�tott�k fel. Ez a rep�l�s mind�ssze 18 percig tartott, mivel az ellens�lyt mozgat� mechanizmus elt�r�tt. A jav�t�s ut�ni pr�barep�l�sek igazolt�k a koncepci� helyess�g�t, (a m�sodik �s harmadik rep�l�s 1900 okt�ber�ben zajlott le) �s a francia La France l�ghaj� 6 m/s-os sebess�gi rekordj�t +3 m/s-al megd�nt�tt�k. Ezek az eredm�nyek azonban nem nagyon gy�zt�k meg a tov�bbi lehets�ges feltal�l�kat. Mivel kimer�ltek a gr�f p�nz�gyi tartal�kai, arra k�nyszer�lt, hogy sz�tszereltesse a protot�pust �s eladja f�mhullad�knak, majd 1901-ben felsz�molta v�llalkoz�s�t.

Nagym�rt�kben a rep�l�s szerelmesei t�mogat�s�nak k�sz�nhet�, hogy Zeppelin v�llalkoz�sa m�sodik (majd harmadik) lehet�s�get kapott, �s siker�lt v�g�l megnyugtat�an biztons�gos �s gazdas�gos megold�sokat kifejleszteni.

A seg�ts�g adom�nyokb�l, egy k�l�n erre a c�lra szervezett lott� j�vedelm�b�l, t�bb alap�tv�ny p�nz�b�l, egy Zeppelin gr�f feles�ge tulajdon�ban l�v� ingatlanra felvett jelz�log k�lcs�nb�l, valamint mag�nak Zeppelinnek 100 000 m�rk�s hozz�j�rul�s�b�l �llt �ssze. Ebb�l a t�k�b�l siker�lt meg�p�teni az LZ2-t, mely el�sz�r �s utolj�ra 1906. janu�r 17-�n sz�llt fel. Miut�n mindk�t motor meghib�sodott, k�nyszerlesz�ll�st hajtott v�gre az Allg�u hegys�gben, ahol a lehorgonyzott l�ghaj� jav�thatatlanul megs�r�lt egy viharban. Az LZ3-ba be�p�tett�k az LZ2 felhaszn�lhat� alkatr�szeit, �s ez lett az els� val�ban sikeres zeppelin, mely 1908-ig 45 l�gi�t alatt �sszesen 4398 km-t rep�lt. Ett�l kezdve a n�met hadsereg is �rdekl�dni kezdett az �j eszk�z ir�nt, megv�s�rolta az LZ3 l�ghaj�t �s �tnevezte Z I-nek. Ez a p�ld�ny iskolal�ghaj�k�nt szolg�lt 1913-ig, amikor is elavul�s miatt leszerelt�k.

A hadsereg az LZ4-et is meg k�v�nta v�s�rolni, de el�tte ragaszkodott egy 24 �r�s pr�barep�l�shez. Mialatt ezt a k�vetelm�nyt teljes�tett�k, Stuttgart mellett Echterdingenben  �tmenetileg lesz�lltak. 1908. augusztus 5-�n d�lut�n, a r�vid pihen� alatt egy vihar elt�pte a horgonyt. A l�ghaj� neki�tk�z�tt egy f�nak, kigyulladt �s gyorsan porr��gett. Senki nem s�r�lt meg komolyan, b�r a szerel�k, akik a motort jav�tott�k, csak mer�sz ugr�ssal menek�ltek meg. Ez a szerencs�tlens�g bizony�ra a Zeppelin program v�g�t jelentette volna, ha csak nem indul meg egy t�meges spont�n adom�nyoz�si hull�m, melynek eredm�nyek�pp 6 096 555 m�rka impoz�ns �sszeg gy�lt �ssze. Ez lehet�s�get adott Zeppelin gr�fnak, hogy megalap�tsa a Luftschiffbau Zeppelin GmbH-t (L�ghaj��p�t� kft.)