A Tu–104 (NATO-k�dja: Camel) a szovjet  Tupoljev-tervez�iroda  k�thajt�m�ves, k�zepes hat�t�vols�g�, sug�rhajt�s� utassz�ll�t� rep�l�g�pe. Az els� szovjet sug�rhajt�s� utassz�ll�t� rep�l�g�p (a brit de Havilland Comet, a kanadai Avro Jetliner  �s a francia Caravelle ut�n a vil�g negyedik sug�rhajt�s� utassz�ll�t� rep�l�g�pe), a vil�g m�sodik sug�rhajt�s� g�pe, amelyet utasforgalomba is �ll�tottak.
Az 1950-es �vek elej�n a szovjet polg�ri l�gi forgalom csak kis kapacit�s� l�gcsavaros utassz�ll�t� rep�l�g�pekkel rendelkezett. A szovjet vezet�s a Tupoljev-tervez�irod�t b�zta meg egy modern utassz�ll�t� megtervez�s�vel. A Szovjetuni� Minisztertan�csa 1954. j�nius 11-i hat�rozat�ban adott utas�t�st a tervez�irod�nak a g�p kifejleszt�s�re, de a gyakorlati munka m�r kor�bban elkezd�d�tt. A tervez�iroda a Tu–16 bomb�z�b�l kiindulva kezdte el a rep�l�g�p fejleszt�s�t. A g�p kezdetben a Tu–16-ra hasonl�tott. N�gysz�gletes ablakai voltak, mint a Comet korai v�ltozat�nak. A g�pet nyom�spr�b�nak vetett�k al�. A szil�rds�gtani szempontb�l kedvez�tlen n�gysz�gletes ablakokat azonban hamarosan kerekre cser�lt�k, m�g az els� felsz�ll�s el�tt. A g�p �j, sz�lesebb, t�lnyom�sos t�rzset kapott, mely 50 utas elhelyez�s�re volt alkalmas. A sz�rnyat, hajt�m�- �s fut�m�-gondol�kat, valamint a vez�rs�kokat �s a fut�m�veket a Tu–16-t�l vett�k �t. A Tu–16 k�z�psz�rnyas elrendez�s�t az utaskabin miatt megv�ltoztatt�k, a sz�rnyak a t�rzs als� r�sz�hez csatlakoztak. A protot�pust a Harkovi Rep�l�g�pgy�rban �p�tett�k meg. Els� felsz�ll�s�t 1955. j�nius 17-�n hajtotta v�gre Harkovban (ma: Harkiv, Ukrajn�ban). Az els� protot�pus m�g f�kerny�vel is fel volt szerelve, melynek seg�ts�g�vel a g�p 400 m-en bel�l k�pes volt meg�llni.

A sorozatgy�rt�s a Harkovi Rep�l�g�pgy�rban (GAZ–135) indult el, de egyes t�pusv�ltozatokat a kazanyi (GAZ–22) �s az omszki (GAZ–166) rep�l�g�pgy�rak is gy�rtott�k. Az els� sorozatgy�rt�s� p�ld�ny 1955. november 5-�n emelkedett el�sz�r a leveg�be Harkovban. A k�vetkez� �vben, 1956-ban �llt szolg�latba a Szovjetuni�ban. A harkovi �s az omszki gy�r 1957-ben kezdte el gy�rtani a nagyobb sz�ll�t�si kapacit�s�, 70 szem�lyes Tu–104A v�ltozatokat. A kazanyi gy�r pedig a 100 szem�lyes Tu–104B v�ltozatot k�sz�tette. A sorozatgy�rt�s 1960-as befejez�s�ig �sszesen 201 db Tu–104 g�pet �p�tettek.

A sorozatgy�rt�s sor�n t�bbsz�r moderniz�lt�k. Az eredetileg be�p�tett Mikulin AM–3 g�zturbin�s sug�rhajt�m�vet el�bb nagyobb tol�erej� RD–3M, majd RD–3M–500 t�pus�akra cser�lt�k. A v�ltoztat�soka �rintett�k a navig�ci�s berendez�seket is.

Els� k�lf�ldi bemutatkoz�s�ra 1956-ban ker�lt sor, amikor Nyikita Hruscsov egy Tu–104-esen utazott nagy-britanniai l�togat�s�ra, �ltal�nos meglepet�st kiv�ltva nyugaton, d�bbenetet kiv�ltva a szovjet rep�l�technik�val kapcsolatban.