A rep�l�teret vegyesen polg�ri-katonai-sport hasznos�t�s�nak k�v�nt�k kialak�tani.

A tervez�s r�szek�nt, a rep�l�st akad�lyoz� term�szetes �s mesters�ges terept�rgyakt�l mentes, a k�s�bbi b�v�t�sekhez lehet�s�get ny�jt� ter�leten 1939 febru�rj�t�l meteorol�giai megfigyel�seket �s m�r�seket v�geztek dr. Hille Alfr�d vezet�s�vel. F�k�nt a sz�lviszonyokat, a k�d kialakul�s�nak �s feloszl�s�nak k�r�lm�nyeit vizsg�lt�k. A kavicsos talaj �s a m�lyen h�z�d� talajv�z tov�bbi el�nyt jelentett. Az egyeztetett tervez�si munk�k t�bb sz�lon futottak, �szak-nyugati r�sz�re a polg�rit, a d�l-nyugatira a katonai l�tes�tm�nyeket sz�nt�k. Ehhez csatlakozva a leend� k�z�s felsz�ll� mez�n k�v�l, a keleti oldalra tervezt�k a sportrep�l�teret az egykori majors�gi �p�letek felhaszn�l�s�val �s a k�s�bb �p�tend� hang�rokkal. Itt m�r 1940 nyar�n rep�ltek a Horthy Mikl�s Nemzeti Rep�l�alap keret�ben a n�vend�kek. A katonai r�sz �szaki oldal�n, a rep�l�t�r nyugati r�sz�n �p�ltek az EMESE K�s�rleti Rep�l�g�pgy�r irod�i �s m�helyei.

Mint minden �p�let tervez�s�re �s �p�t�s�re, �gy a forgalmira is nyilv�nos p�ly�zatokat hirdettek. Az 1939 szeptember�ben ki�rt p�ly�zat decemberi eredm�nyhirdet�sekor a megval�s�t�sra legalkalmasabbnak, kis m�dos�t�ssal ifj. D�vid K�roly (1903-1973) terveit tal�lt�k. A tervez�, aki a modern magyar �p�t�m�v�szet egyik megteremt�je volt, egy olyan �p�letet �lmodott meg, mely fel�lr�l st�lusosan, egy hatalmas rep�l�g�pre eml�keztetett. A t�rzse a nagym�ret� impoz�ns indul�si-�rkez�si csarnok, a v�zszintes vez�rs�kja a k�z�t fel�li homlokzat, a sz�rnyai a felsz�ll� mez� fel� n�z� emeletes r�szek, motorjai pedig az ezek el�tt l�v� k�t ir�ny�t�torony. A ki�r�sban az �rdekl�d�kre, az utasok k�s�r�ire �s a rep�l�bemutat�k r�sztvev�ire is gondolni kellett, ez�rt erre a c�lra �p�lt meg egy nagym�ret� terasz. A munk�latok 1942-ben kezd�dtek el Kemenes Krebs Andr�s c�g�nek k�zrem�k�d�s�vel.