B�nhidi Antal (Szatm�rn�meti, 1902. december 23. – Budapest, 1994. m�rcius 18.) Sz�chenyi-d�jas magyar g�p�szm�rn�k, rep�l�g�p-tervez� �s pil�ta. T�bb kiemelked� rep�l�si teljes�tm�ny f�z�dik a nev�hez, legismertebb rep�l�g�pe a Gerle.

A szatm�rn�meti reform�tus gimn�ziumban �retts�gizett. 1920-ban a Szamoson �t�szva jutott Magyarorsz�gra a Rom�ni�hoz  csatolt orsz�gr�szb�l. Budapesten beiratkozott a Budapesti M�szaki Egyetem G�p�szm�rn�ki Kar�ra.

Az egyetemen jelentkezett pil�ta-tanfolyamra. Az 1921-ban a Lampich �rp�d, Maier J�zsef, Kintses L�szl� �s Rotter Lajos �ltal megszervezett M�egyetemi Sportrep�l� Egyes�letet (MSrE) alap�t� tagjai k�z�tt volt. Az MSrE az 1920-as �vekt�l a m�sodik vil�gh�bor� v�g�ig a magyar rep�l�s egyik k�zpontja volt, az egyes�lt m�hely�ben �s tervez�irod�j�ban t�bb sikeres vitorl�z� �s motoros rep�l�g�pet terveztek �s �p�tettek. B�nhidi az MSrE tervez�irod�j�t �s m�hely�t nyolc �vig ir�ny�t� Lampich �rp�d mellett ismerkedett meg a rep�l�g�p-tervez�ssel �s �p�t�ssel. A m�hely ir�ny�t�s�t Lampicht�l B�nhidi vette �t 1929-ben.

1927-ban Lampich �rp�ddal k�z�sen tervezett �s �p�tett g�pet. A 62,5 kW-os WM–Siemens SH–11 motorral felszerelt BL–6 (BL – B�nhidi–Lampich) volt az els� magyarorsz�gi k�t�l�ses iskolag�p. Szint�n B�nhidi r�szv�tel�vel k�sz�lt el 1928-ban a BL–5, egy 88,2 kW-os Bristol Lucifer motorral felszerelve.

1929-ban B�nhidi Lampich L–2 R�ma k�nny� t�rag�p�vel Sv�dorsz�gba, Stockholmba rep�lt, ahol a g�ppel r�szt vett az egyetemi hallgat�k rep�l�g�p-ki�ll�t�s�n. A mind�ssze 13 kW (18 LE) teljes�tm�ny� – kett�z�tt gy�jt�si rendszerrel sem rendelkez� – Thoroczkay-motorral felszerelt g�ppel 5000 km-es utat tett meg B�nhidi, ebb�l 150 km tenger feletti rep�l�s volt.

A Lampich-g�pekkel szerzett tapasztalatok alapj�n kezdett neki egy �j k�nny� t�bbc�l� sportrep�l�g�p megtervez�s�hez, melyet iskolag�pk�nt, m�rep�l�sre �s t�rarep�l�g�pk�nt is lehetett haszn�lni. A g�pet a Magyar Aero Sz�vets�g rendelte meg �s t�mogatotta a tervez�s�t �s �p�t�s�t 20 ezer peng�vel. A g�p 1930 nyar�n k�sz�lt el, berep�l�s�t szeptember 4-�n v�gezte el B�nhidi Antal az �rdi sportrep�l�t�ren. A g�pet az �rdi rep�l�t�bor z�r�sakor G�mb�s Gyul�n� r�szv�tel�vel megtartott n�vad� �nneps�gen Gerl�nek nevezt�k el. A g�p els� p�ld�ny�ba egy 70 kW (100 LE) teljes�tm�ny� �thengeres Genet Major csillagmotort szereltek. A sikeres konstrukci� ellen�re �sszesen 10 darab Gerle g�pet �p�tettek, az �llami hivatalokn�l a Weiss Manfr�d M�vek konkurens iskola-rep�l�g�p�t, a WM–10-est prefer�lt�k.

1931-ben B�nhidi az �ce�nrep�l�sre k�sz�l Endresz Gy�rgy �s Magyar S�ndor mellett volt vezet� tan�csad�. Az � javaslat�ra v�lasztott�k ki a rep�l�sre a Lockheed Sirius 8A g�pet, majd r�szt vett a g�p �ce�nrep�l�sre t�rt�n� �talak�t�s�ban.

A Gerle g�pcsal�d legismertebb tagj�val, a HA-AAI lajstromjel� Gerle 13-al 1933. febru�r 19. – m�rcius 24. k�z�tt B�nhidi Bisits Tibor pil�t�val k�rberep�lte a F�ldk�zi-tengert. Az �t sor�n 100 �ra 22 perc rep�l�si id�t teljes�tettek, ezalatt 12 258 km-t tettek meg. A rep�l��t sor�n �zemanyaggal a Shell t�mogatta B�nhidi�kat, m�g logisztikai h�tteret az �szak-afrikai olasz int�zm�nyek ny�jtottak. Az �t sor�n az egyiptomi piramisok k�z�tt rep�l� Gerle 13-asr�l Alm�sy L�szl� k�sz�tett felv�teleket. Az esem�nyr�l B�nhidi A Gerle 13 �tja c�mmel k�nyvet �rt.

M�g ugyanannak az �vnek a nyar�n a Gerle 13-al Magyarorsz�gr�l �szak-Eur�p�ba �s Nagy-Britanni�ba rep�lt. A London–Debrecen �tvonalon a g�p kateg�ri�j�ban t�vols�gi rekordot �ll�tott fel.

A Gerle 13-al 1937-ben D�l-Amerik�ban t�rk�p�szeti feladatokat hajtott v�gre. A k�t h�napos �t sor�n 17 ezer km-t tett meg.

1936–1937 k�z�tt a b�cs�jhelyi rep�l�g�pgy�rban dolgozott, ahol akkor Lampich �rp�d volt a m�szaki igazgat�. 1937-t�l 1940-ig a Budapesti M�szaki Egyetem G�pszerkezettani Tansz�k�nek munkat�rsa volt.

Tartal�kos rep�l� hadnagyk�nt r�szt vett a felvid�ki �s k�rp�taljai katonai m�veletekben, ahol Fiat CR.42-es vad�szrep�l�g�ppel rep�lt. A h�bor� k�s�bbi r�sz�ben Ju 52-n is rep�lt. Jelent�s szerepe volt a visszacsatolt �szak-Erd�ly l�giposta rendszer�nek kialak�t�s�ban.

1945–1950 k�z�tt a K�zleked�si Miniszt�riumban a l�g�gyi f�oszt�lyon dolgozott rep�l�g�p-tervez�k�nt. Szerepet j�tszott a m�sodik vil�gh�bor� ut�ni polg�ri l�giforgalom megszervez�s�ben. � rep�lte be a Magyarorsz�gra �rkezett Li–2 utassz�ll�t� rep�l�g�pek els� �tvett p�ld�nyait. 1950-ban szak�tania kellett a rep�l�ssel. Ezt k�vet�en nyugd�jba vonul�s�ig a J�rm�fejleszt�si Int�zetben dolgozott rajzellen�rk�nt. Nyugd�jba vonul�sa ut�n gy�m�lcs- �s vir�gtermeszt�ssel foglalkozott.

1992-ben a magyar rep�l�s�rt v�gzett munk�j��rt Sz�chenyi-d�jat kapott.

1994-ben hunyt el. S�rja a Kerepesi temet�ben tal�lhat�. Sz�l�v�ros�ban, Szatm�rn�metiben, a K�lcsey Ferenc Reform�tus Gimn�zium fal�n 2007-ben eml�kt�bl�t avattak tisztelet�re.