Zsad�nyi  �s t�r�kszentmikl�si Alm�sy L�szl� (Borosty�nk�, 1895. augusztus 22. – Salzburg, 1951. m�rcius 22.) utaz�, Afrika-kutat�, felfedez�.

Miut�n az olaszok 1940-ben veres�get szenvedtek, a n�metek  olyan seg�ts�get akartak, aki j�l ismeri a sivatagot. Alm�syt tal�lt�k a legmegfelel�bbnek erre a szerepre, hiszen ismeretei mellett kapcsolatokkal is rendelkezett. Alm�sy ekkor a magyar l�gier� k�tel�k�ben teljes�tett szolg�latot a magyar l�gier�n�l. 1941 febru�r 8-�n a n�met hadsereghez vez�nyelt�k, �s tartal�kos tisztk�nt az Rommel �ltal vezetett Afrika Korpshoz  ker�lt, ahol nagy t�vols�g� sivatagi felder�t�k�nt szolg�lt. N�h�ny h�napos kik�pz�s ut�n Heinkel �s Junkers g�pekre szerzett jogos�tv�nyt. Az � nev�hez f�z�dik a Salaam-m�velet, melynek c�lja az volt, hogy k�t n�met h�rszerz�t (Johann Eppler �s Hans Gerd Sandstede) az angol vonalak m�g�, Asiutba juttassa, egy 5600 km hossz� v�z n�lk�li �ton. Mivel az angolok megfejtett�k a n�metek �ltal haszn�lt rejtjeleket, folyton a n�met felder�t�csoport nyom�ban voltak. Alm�sy t�bbsz�r mentette meg a m�veletet. A mag�ra hagyott angol aut�k benzin�vel p�tolta a csapatnak hi�nyz� �zemanyagot. A benzin hely�re homok tett, hogy az angolok aut�ja lerobbanjon. Mindezt a legnagyobb k�r�ltekint�ssel vitte v�ghez, a tart�lyba nem jutott homokot gondosan let�r�lte, arra is vigy�zott, hogy ne ugyanannyi homok ker�lj�n az aut�kba, hogy ne egyszerre menjenek t�nkre. A kalandos �tr�l Rommel sereg�n�l L�bi�ban c�m� k�nyv�ben �r. Tettei�rt a Vaskereszt kit�ntet�sben r�szes�lt.

Budapestre  visszat�rve szerepet v�llalt az �ld�z�tt zsid�k  ment�s�ben. Budapesti, Horthy Mikl�s �ti lak�s�ban, 1944 november�ben t�bb �ld�z�tt zsid�nak is mened�ket ny�jtott. T�bbek k�z�tt Fuchs Jen� olimpiai bajnok fi�t, Gy�rgy�t is rejtegette. A n�met seregben kapott egyenruh�t �s kit�ntet�seit (els�- �s a m�sodoszt�ly� vaskereszt) viselve t�bbsz�r elzavarta a razzi�z� nyilasokat.

A h�bor� ut�n Alm�syt t�bbsz�r is letart�ztatt�k, h�bor�s �s n�pellenes b�ncselekm�nyekkel v�dolt�k (t�bbek k�z�tt a Rommel sereg�n�l L�bi�ban c�m� k�nyv�t fasiszta propagand�nak nevezik), �s kegyetlen�l b�ntalmazt�k, k�nvallatt�k. A Rommel melletti szolg�latot elismerte, de a h�bor�s b�n�ket tagadta. V�g�l Germanus Gyula vallom�s�nak k�sz�nhet�en mentett�k fel. A per 1946 febru�rj�t�l eg�szen novemberig h�z�dott.

1947-ben �jra letart�ztatt�k, ekkor Faruk kir�ly unoka�ccse k�zbenj�r�s�ra szabadult ki. Lak�s�t is elvesztette, menek�lnie kellett, el�sz�r B�csbe, majd Triesztbe menek�lt, ahol Valderano herceg, a brit k�l�nleges alakulatok ezredese r�v�n felker�l a Kair�ba tart� g�pre.

Kair� Zamalek nev� v�rosr�sz�ben �lt �s sportrep�l�s-oktat�sb�l, valamint sivatagi aut�s kir�ndul�sokb�l biztos�totta meg�lhet�s�t. 1949-ben P�rizsba Kair�ba rep�l, mind�ssze k�t lesz�ll�ssal. T�bb k�s�rletet tett II. Kamb�sz�sz elveszett sereg�nek felkutat�s�ra (legink�bb ez�rt v�llalta el a n�met hadsereg felk�r�s�t 1941-ben).

1951-ben Aut�kat Vitt Ausztri�ba jav�t�sra, �tja sor�n s�lyosan megbetegedett am�b�s v�rhast�l szenvedve ker�lt a Sazburgi Wehrle Szanat�riumba, ahol Viktor Wehrle professzor m�t�tte meg. M�j�ban kialakult t�lyogok �s egy�b k�rosod�sok v�g�l �let�t k�vetelt�k �s 1951. m�rcius 22-�n szenved�sek ut�n halt meg a szanat�riumban. Holttest�t a salzburgi Kommunalfriedhof 75. parcell�j�nak 4. sor�nak 2. sz�m� s�rhely�ben helyezt�k �r�k nyugalomra.

S�rhely�n a magyar Aviatikai alap�tv�ny �s a Magyar Rep�l�sz�vets�g 1994-ben m�rv�ny s�reml�ket emelt.

Fennmaradt az 1929-es exped�ci�r�l forgatott n�mafilm az igazi Alm�syr�l, melyet az Angol beteg premierj�vel egy id�ben mutattak be.