Az Ar 196 egy haj�fed�lzeti felder�t� hidropl�n. Gy�rt�s�t 1936-ban kezdte el az Arado rep�l�g�pgy�r, 1937-t�l a Kriegsmarine standard rep�l�g�pe, felder�t�, k�nny�bomb�z�, �s tengeralattj�r�-vad�sz feladatk�r�kben.

A N�met Haditenger�szet 1933-ban kezdte el egy megfelel� haj�fed�lzeti felder�t� rep�l�g�p keres�s�t. R�vid keres�s ut�n a Reichsluftfahrtministerium (Birodalmi L�gik�zleked�si Miniszt�rium) a Heinkel He 60-as k�tfedel� g�pe mellett d�nt�tt.

1935-re vil�goss� v�lt, hogy a He 60-as kialak�t�sa hi�nyos, k�rt�k a gy�rt�t a modell kicser�l�s�re. Ennek lett az eredm�nye a Heinkel He 114. Az els� protot�pus meghajt�s�r�l a Daimler-Benz DB 600-as 12-hengeres motorja gondoskodott, de az anyagi lehet�s�gek korl�tozotts�ga miatt a gy�rt�sra ker�l� verzi�t a BWM 132 egysoros csillagmotorj�val szerelt�k fel. A haszn�lat sor�n azonban kider�lt, hogy a konstrukci� csak kev�ssel m�lja fel�l a He 60-ast �s v�zi kezelhet�s�ge is sz�rny�. Kisebb v�ltoztat�sokkal kilenc protot�pus k�sz�lt, de ezek csak a probl�m�k kis h�nyad�t tudt�k orvosolni, nem jav�tottak a rep�l� kezelhet�s�g�n. A tenger�szet v�g�l megv�lt a rep�l�t�pust�l, amiket Rom�ni�nak, Spanyolorsz�gnak �s Sv�dorsz�gnak adtak el.

Az RLM 1936 okt�ber�ben elkezdte a He 114-es t�pussal val� felv�lt�s�t. Az �j rep�l� egyetlen megk�t�se a BMW 132-es motor volt, a gy�rt�k egy- illetve iker-�sz�talpas konfigur�ci�kkal is jelentkezhettek. Az ir�nyad� v�ltozatok a Dornier, a Gotha, az Arado �s a Focke-Wulf g�pei voltak. A tenderen a Heinkel gy�r is indult a He 114 t�pussal.

Az Arado �ltal k�sz�tett modell kiv�tel�vel az �sszes g�p k�tfedeles volt, ez jobb es�lyeket adott az Arad�nak. Az RLM n�gy protot�pust rendelt a gy�rt�t�l, de mivel alapvet�en konzervat�v felfog�s uralkodott a rep�l�g�p tervez�s ter�n, a miniszt�rium k�t FW 62-t is rendelt tartal�k lehet�s�g gyan�nt. Azonban gyorsan vil�goss� v�lt, hogy az Arado sokkal hat�konyabb, mint a Focker-Wulf 62 V-1 �s V-2 protot�pusa.

Az Arado 196 protot�pusait 1937 nyar�ra sz�ll�tott�k le, V-1 (els� rep�l�s 1937 m�jusa) �s V-2 iker-�sz�talpas v�ltozat, mint "A" modell, V-3 �s V-4 egy-�sz�talpas v�ltozat, mint "B" modell. Mindk�t modell t�k�letes v�zi landol�si k�pess�get mutatott, v�g�l az "A" v�ltozat ker�lt gy�rt�sba. Egy v�gs� V-5 protot�pus k�sz�lt 1938 november�ben, a v�gs� v�ltoztat�sokkal.

T�z A-0-ik modell k�sz�lt el 1938 november�ben �s december�ben, egyetlen MG 15-�s g�ppusk�val a h�ts� �l�sn�l. �t hasonl� B-0-s v�ltozat k�sz�lt a f�ldi t�maszpont� csapatoknak. Ezt k�vette h�sz A-1, ennek gy�rt�sa 1939 j�nius�ban kezd�d�tt, mely elegend� volt a felsz�ni er�k ell�t�s�ra.

1939 november�ben a gy�rt�s �t�llt egy nehezebb A-2 t�pusra. A rep�l�t ell�tt�k felf�ggeszt�si pontokkal, k�t 50 kg-os bomba sz�ll�t�s�ra, k�t 20 mm-es MG-FF g�p�gy�val a sz�rnyakon �s egy 7,92 mm-es MG 17-es g�ppusk�val a motorburkolat alatt. Ezt az A-4 t�pus v�ltotta 1940 december�ben. A v�gs� verzi� az A-5 volt, �j r�di�kkal, pil�taf�lke m�szerekkel, �s a h�ts� g�ppusk�t a tov�bbfejlesztett Mg 81Z-re cser�lt�k. Az t�pusokb�l �sszesen 541 k�sz�lt, 1944 augusztus�nak v�g�ig.