Az angliai csata (angolul: Battle of Britain) alatt a m�sodik vil�gh�bor� sor�n a n�met l�gier� (Luftwaffe) �s a brit l�gier� (Royal Air Force) k�z�tt a leveg�ben v�vott k�zdelem sorozatot �rtj�k, amely a La Manche csatorna ellen�rz�s��rt folyt. A l�gt�r ellen�rz�s�t tekintette a n�ci hadvezet�s Nagy-Britannia megsz�ll�s�nak el�felt�tel�nek. A csata d�tum�t illet�leg brit, illetve n�met forr�sok elt�r�en nyilatkoznak. Az angolok 1940. j�lius 10. �s okt�ber 31. k�z�tti, m�g a n�metek 1940. augusztus k�zep�t�l 1941. m�jus v�g�ig tart� id�szakra teszik a csat�t.

A dunkerque-i brit kudarc �s Franciaorsz�g elfoglal�sa ut�n Hitler  arra sz�m�tott, hogy siker�l b�k�t k�tnie Angli�val. J�lius elej�n a berlini sportcsarnokban elhangzott besz�d�ben k�z�lte is felt�teleit: N�metorsz�g uralja Eur�pa megh�d�tott ter�leteit �s visszakap n�h�ny az els� vil�gh�bor�ban elvesz�tett gyarmatot, cser�be Nagy-Britannia megtarthatja tengerent�li birodalm�t. Angli�ban azonban a n�metekkel val� kiegyez�st csak egy gyenge csoport fontolgatta (els�sorban Lord Halifax k�l�gyminiszter vezet�s�vel), �s az is csak igen hat�rozatlanul. M�g Chamberlain  is Churchill mell� �llt, aki a Parlamentben kijelentette:
„     Harcolunk a tengerpartokon, a kik�t�kben, a mez�k�n �s a v�rosok utc�in �s harcolunk a dombok k�z�tt �s a hegyekben. Soha sem adjuk meg magunkat, �s ha, amit egy percig sem hisz�nk, a sziget, vagy annak nagy r�sze le lenne ig�zva, akkor birodalmunk tengeren t�li r�szein a brit haj�had seg�ts�g�vel folytatj�k a harcot.     ”

A n�met l�gier� 1940. j�lius 10-�n ind�totta meg t�mad�sait a csatorn�n haj�z� angol konvojok, a d�lkelet-angliai kik�t�k �s radar�llom�sok ellen. A kezdeti l�gi �sszecsap�sokban a n�met bomb�z�kat k�s�r� vad�szg�pek rendszerint l�tsz�mf�l�nyben voltak az angol vad�szg�pekkel szemben, ez�rt azok nem tudt�k jelent�sen megzavarni a t�mad�sokat. Az els�llyesztett haj�k sz�m�nak n�veked�se od�ig vezetett, hogy a Brit Admiralit�s le�ll�totta a haj�forgalmat a csatorn�n. Az els� p�r h�tben a n�metek csak puhatol�ztak, igyekeztek kiismerni ellenfel�k gyenge pontjait, majd megind�tott�k a komolyabb t�mad�sokat.

Augusztus 13-�n a csata a m�sodik szakasz�ba l�pett. A Luftwaffe c�lja a RAF fel�rl�se volt, ez�rt nagy erej� t�mad�sokat ind�tottak a d�lkelet-angliai l�gib�zisok ellen. A Kir�lyi L�gier� ezekben a napokban �lte �t legnehezebb pillanatait. Egyre t�bb sz�ks�grep�l�teret k�nyszer�lt haszn�lni a katonai b�zisok s�lyos megrong�l�sa miatt. B�r a rep�l�g�peiknek nem volt probl�ma a f�ves rep�l�terek haszn�lata, de az itt lesz�ll� g�pek karbantart�sa �s felt�lt�se nagy gondot okozott a szerel�knek. Nemcsak ez �tk�z�tt neh�zs�gbe, hanem az elvesztett, j�l k�pzett pil�t�k p�tl�sa is. Az �joncok gyakran p�r �r�s kik�pz�s ut�n hajtott�k v�gre els� �les bevet�s�ket, �gy az � k�reikben �rthet�en m�g nagyobbak voltak a vesztes�gek.

A n�metek, hogy egy perc nyugtot se hagyjanak az angoloknak, megkezdt�k az �jszakai t�mad�sokat is. Az egyik ilyen �jszakai t�mad�s alatt egy n�met g�p v�letlen�l London egyik lak�negyede felett oldotta ki a bomb�it. Ez a p�r bomba a csata fordul�pontj�hoz vezetett. A RAF ugyanis bossz�b�l augusztus 25–26. �jszak�j�n Berlint bomb�zta. M�r �gy t�nt, hogy Anglia, de f�leg a d�lkelet-angliai vad�szv�delem �sszeomlik, �s val�ban csak napjai voltak h�tra, amikor a n�metek megv�ltoztatt�k a taktik�jukat.

Hitlert v�gtelen�l felb�sz�tette Berlin bomb�z�sa. Mivel �gy l�tta, hogy a rep�l�terek t�mad�s�val nem fog tudni sikereket el�rni (annak ellen�re, hogy csak napokon m�lott a gy�zelem), megparancsolta, hogy v�ltoztass�k meg a c�lpontot, �s a f�v�ros megt�mad�s�val k�nyszer�ts�k leveg�be az angolokat.

Szeptember 7-�n indult meg az els� nagyszab�s� t�mad�s London ellen. A k�vetkez� napokban �jra �s �jra t�madtak a n�met bomb�z�k. �mde a vad�szpil�t�k �s a vez�rkar legnagyobb megd�bben�s�re nem akartak fogyni az angol vad�szrep�l�g�pek, �s a n�met bomb�z�kat �s vad�szokat szinte naponta megr�z� vesztes�gek �rt�k. A t�mad�sok vesztes�geit l�tva Hitler felismerte, hogy nem tudja megsemmis�teni a RAF-ot, �s szeptember 17-�n elhalasztotta az angliai partrasz�ll�s terv�t.

Szeptember v�g�re a nappali bomb�z� t�mad�sok egyre ritkultak, majd okt�ber 6-�t�l a bomb�z�k m�r csak �jszaka t�ntek fel London felett. Ezek a bomb�z�sok sok civil �let�t ontott�k ki, de Anglia v�delmi k�pess�geit nem cs�kkentett�k sz�mottev�en. Nappal m�r csak bomb�val felszerelt vad�szg�pek t�madt�k az angol rep�l�tereket, de az id� m�l�s�val ezek a bevet�sek is egyre t�bb �ldozatot k�veteltek a n�met pil�t�k k�reiben. Az id�j�r�s rosszabbra fordul�s�val a bevet�sek sz�ma is cs�kkent, m�g okt�ber v�g�re teljesen megsz�ntek a nappali bevet�sek.