A vietnami h�bor�  alatt b�vebb �rtelemben a teljes m�sodik indok�nai h�bor�t (1957–1975), sz�kebb viszonylatban az ebbe val� k�zvetlen amerikai katonai beavatkoz�st  (1959[4]–1973) �rtj�k. A h�bor�  alapvet�en Vietnam �jraegyes�t�s��rt folyt, amely sor�n ideol�giai alapon K�na  �s a Szovjetuni� a kommunista �szak-Vietnamot, m�g az USA  D�l-Vietnamot t�mogatta. A sz�razf�ldi hadm�veletek nagyobbr�szt D�l-Vietnamban, tov�bb� Kambodzsa �s Laosz hat�rmenti ter�letein folytak; �szak-Vietnam felett ugyanekkor l�gih�bor� d�lt. A telev�zi� k�zvet�tette, arcvonal n�lk�li gerillah�bor� kegyetlens�ge, illetve a hadk�telezetts�ggel szembeni ellen�ll�s az amerikai baloldali  b�kemozgalmak  meger�s�d�s�hez vezetett, ami p�rosulva a katonai kudarcokkal �s az egyre nagyobb k�lts�gvet�si terhekkel v�g�l maga ut�n vonta az Egyes�lt �llamok kivonul�s�t. A t�mogat�s n�lk�l maradt D�l-Vietnam ereje megt�rt, az �szakiak a b�keszerz�d�st megszegve 1975-ben elfoglalt�k a d�li f�v�rost, majd a k�t orsz�g 1976-ban Vietnami Szocialista K�zt�rsas�g n�ven hivatalosan is egyes�lt. A harcok sor�n k�r�lbel�l 3,2 milli� vietnami �s t�bb mint 58 000 amerikai vesztette �let�t.