A negyedik gener�ci�s harci rep�l�g�pek az 1970-es �vek k�zep�t�l az ezredfordul�ig a helyi h�bor�k, els�sorban a vietnami h�bor� tapasztalatai alapj�n kifejlesztett rep�l�g�pek. Jellemz�j�k a rendk�v�l j� man�verez�k�pess�g, az el�d�k�n�l l�nyegesen kisebb t�meg�, de hat�konyabb elektronika. Ezek a rep�l�g�pek �ltal�ban t�bbfunkci�sak, azaz egyar�nt haszn�lhat�ak l�gi harcra, csap�sm�r�sre �s felder�t�sre. A legismertebb negyedik gener�ci�s vad�szbomb�z� az F–16 Fighting Falcon A/B/C/D v�ltozatai, de ebbe a kateg�ri�ba tartozik a MiG–29, a Szu–27, az F–15 Eagle, az F/A–18 Hornet A/B/C/D v�ltozatai, �s a Mirage 2000.

Az 1990-es �vek m�sodik fel�re t�bb �j, els�sorban eur�pai vad�szbomb�z� rep�l�g�pet �ll�tottak szolg�latba, melyek sokkal fejlettebbek a hetvenes-nyolcvanas �vekre kifejlesztett, igazi negyedik gener�ci�s rep�l�g�pekn�l, de nem �rik el az Amerikai Egyes�lt �llamokban kifejlesztett �t�dik gener�ci�s harci rep�l�g�pek, az F–22 Raptor �s az F–35 Lightning II m�szaki sz�nvonal�t, ezeket a rep�l�g�peket �ltal�ban 4+, vagy „n�gy �s feledik gener�ci�snak” nevezi a szakirodalom. Ilyen rep�l�g�p a JAS 39 Gripen, az Eurofighter Typhoon, a Rafale, a Szu–34 �s a J–10, valamint az F–16AM/BM/E/F/I �s a CCIP korszer�s�t�sen �tesett C/D-k, az F/A-18E/F Super Hornet �s EA–18G Growler, a korszer�s�tett F–15C/D/E-k �s az F–15I/K/SG-k.