A negyedik genercis harci replgpek az 1970-es vek kzeptl az ezredfordulig a helyi hbork, elssorban a vietnami hbor tapasztalatai alapjn kifejlesztett replgpek. Jellemzjk a rendkvl j manverezkpessg, az eldknl lnyegesen kisebb tmeg, de hatkonyabb elektronika. Ezek a replgpek ltalban tbbfunkcisak, azaz egyarnt hasznlhatak lgi harcra, csapsmrsre s feldertsre. A legismertebb negyedik genercis vadszbombz az F–16 Fighting Falcon A/B/C/D vltozatai, de ebbe a kategriba tartozik a MiG–29, a Szu–27, az F–15 Eagle, az F/A–18 Hornet A/B/C/D vltozatai, s a Mirage 2000.
Az 1990-es vek msodik felre tbb j, elssorban eurpai vadszbombz replgpet lltottak szolglatba, melyek sokkal fejlettebbek a hetvenes-nyolcvanas vekre kifejlesztett, igazi negyedik genercis replgpeknl, de nem rik el az Amerikai Egyeslt llamokban kifejlesztett tdik genercis harci replgpek, az F–22 Raptor s az F–35 Lightning II mszaki sznvonalt, ezeket a replgpeket ltalban 4+, vagy „ngy s feledik genercisnak” nevezi a szakirodalom. Ilyen replgp a JAS 39 Gripen, az Eurofighter Typhoon, a Rafale, a Szu–34 s a J–10, valamint az F–16AM/BM/E/F/I s a CCIP korszerstsen tesett C/D-k, az F/A-18E/F Super Hornet s EA–18G Growler, a korszerstett F–15C/D/E-k s az F–15I/K/SG-k. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
