A harmadik genercis vadszreplgpek az 1970-es vekben szolglatba lltott katonai replgpek. Eldeik, a msodik genercis vadszreplgpek elrtk a racionlisan elrhet legnagyobb sebessget s replsi magassgot, de ennek komoly ra volt: ezen replgpek fel- s leszllsi tulajdonsgai csapnivalak voltak. Ez nemcsak a piltk s a replgpek psgt veszlyeztette, hanem az ilyen replgpeket alkalmaz lgierket rendkvl sebezhetv tette, mert a replterek idelis clpontjai voltak az ellensg lgicsapsainak, s a futplyk viszonylag kis srlsek esetn is hasznlhatatlann vltak a rendkvl nagy neki- s kifutsi hosszal rendelkez replgpek szmra.
Ezrt az 1960-as vekben szinte minden replgp-fejleszt orszg elkezdte keresni a replgpek replterektl val fggetlentsnek mdjait. Megjelentek a helybl felszll replgpek, ezek egyltaln nem ignyeltek semmilyen replteret, a replgpek nagy tbbsge pedig az ekkor elterjedt vltoztathat nyilazs szrnnyal rendelkezett, amely elrenyitva lehetv tette a kis fel- s leszllsebessget, ersen htranyilazva pedig a nagy replsi sebessget.
A replgpek fegyverzetbe az irnytott lgiharc-raktk mellett visszakerlt a gpgy, a fldi clok ellen pedig ekkor terjedtek el az els irnytott raktafegyverek s bombk. A replgpek avionikja egyre bonyolultabb lett, a sokfle irnytott fegyver vezrlshez akkora mennyisg elektronikra volt szksg, ami fel sem frt volna egyetlen replgpre, ezrt a harmadik genercis vadszreplgpek ersen specializltak voltak, ugyanannak a tpusnak gyakran gyrtottk tbb, eltr feladatkrre optimalizlt vltozatt (MiG–23 s MiG–27, Tornado IDS s F2, F–111A s B). A szrnynyilazst vltoztat mechanika s a tetemes tmeg fedlzeti elektronika egyttesen a replgpeket nehzkess, rosszul manverezv, bonyolultt s drgv tette. A nehz zemeltethetsg miatt a hideghbor vgeztvel ezeket a replgpeket gyorsan kivontk a hadrendbl, ma mr csak nhny lgier alkalmazza ket. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
