A msodik genercis harci replgpek az tvenes vek msodik fele s a hatvanas vek vge kztt gyrtott katonai replgpek. Ezek a gpek lptk t elszr a hangsebessget, fedlzetkn megjelentek az irnytott lgiharc-raktk.
Az atomhbor kszbn ll fegyveres erk legfontosabb csapsmri az atomfegyverrel felszerelt nehzbombz replgpek voltak, a lgvdelem gerinct pedig a bombzkat minden idben, minl messzebbrl megsemmisteni kpes elfogvadsz replgpek alkottk. A replgpekre a korbbi nyilazott szrny helyett az ekkor feltallt deltaszrnyat terveztek, ez kisebb lgellenlls mellett nagyobb fellet s tbb tzelanyag fr bele. Felfedeztk a terletszablyt, ami szerint a replgpeket gy tervezik, hogy a repls irnyra merleges keresztmetszetk a gp hosszban nagyjbl lland legyen vagy egyenletesen vltozzon. Ennek jellegzetes ismrve a szrnyak csatlakozsnl a trzs elvkonyodsa, a „klsveg-forma” (Pldul az F–5 Tiger II s a Szu–7 replgpeken.) A nagy sebessg replgpek le- s felszllsi tulajdonsgai meglehetsen rosszak voltak. A replgpekbl elhagytk a korszertlennek kikiltott gpgykat, fegyverzetk kizrlag az ekkor elterjed irnytott lgiharc-raktkbl llt, ami ksbb, a helyi hborkban megbosszulta magt. A msodik genercis replgpek ma is nagy tmegben llnak hadrendben, korszersts utn meglehetsen kltsghatkonyan kpesek feladataikat elltni, br zembiztonsguk kvnnivalkat hagy maga utn. |