Ahhoz, hogy a test nyugalmi �llapotban vagy egyenletes �lland�sult mozg�si �llapotban legyen, az er�k �s nyomat�kok egyens�lya sz�ks�ges. A tart�s nyugalmi, vagy egyenletes mozg�si �llapot biztos�t�s�ra - az er�k �s a nyomat�kok egyens�ly�n t�l - sz�ks�ges a stabilit�s.

 

H�rom egyens�lyi �llapot l�tezik: a biztos vagy stabil, a bizonytalan vagy instabil (labilis) �s a k�z�mb�s (indifferens) egyens�ly.
Biztos egyens�ly�nak, stabilnak, akkor nevezz�k az egyens�lyt, ha a test, amelyet b�rmif�le ok kiz�kkentheti egyens�lyi helyzet�b�l, a keletkez� nyomat�kok hat�s�ra igyekszik kor�bbi egyens�lyi helyzet�be visszat�rni, miut�n a zavar� ok megsz�nt tov�bb hatni.

Ha az egyens�lyi helyzetb�l val� kism�rt�k� kit�r�t�s ut�n a keletkez� nyomat�k m�g ink�bb igyekszik kit�r�teni a testet az egyens�lyi helyzetb�l, �gy az ilyen egyens�lyi helyzetet bizonytalannak, labilisnak vagy instabilnak nevezz�k.

Ha a test egyens�lyi helyzetben marad b�rmilyen helyzet�ben, amelybe a k�ls� er� azt elforgatta, �gy az ilyen egyens�ly neve k�z�mb�s (indifferens).

Mint l�thatjuk, a stabilit�s a testnek az a tulajdons�ga, hogy �nmag�t�l visszat�r kor�bbi egyens�lyi helyzet�be, amelyb�l b�rmilyen k�ls� er� kiz�kkent ette. A testek egyens�lya �s stabilit�sa igen er�sen f�gg a s�lypont helyzet�t�l. A s�lypontot �gy k�pzelhetj�k el magunknak, mintha egy szil�rd test sz�mtalan apr� r�szecsk�b�l �llana, �s ezeket a f�ld bizonyos er�vel a maga k�z�ppontja fel� vonzza. Minthogy a f�ldgoly� sugara igen nagy, felt�telezhetj�k, hogy mindezek az apr� er�csk�k p�rhuzamosak. A v�szer�k ered�je megadja nek�nk a G er�t, amellyel a f�ldgoly� a testet mag�hoz vonzza, ez a test s�lya. Ennek az er�nek a t�mad�s pontj�t nevezz�k a test s�lypontj�nak.