A Rozier-ballon egy szabad ballon, ami egy�tt haszn�lja a leveg�n�l k�nnyebb g�zokat �s a rep�l�s k�zbeni f�t�st, t�lnyom�s n�lk�li kupol�ban.

A Rozier-ballon (vegyes ballon) a nev�t az els� rep�l� embrerr�l, Pilatre de Rozier-r�l kapta, aki el�sz�r alkalmazott egy leveg�n�l k�nnyebb g�zt �s meleg leveg�t egyszerre a rep�l�shez egy hibrid ballonban, 1790-ben. A m�k�d� modellek ugyanazt az elvet haszn�lj�k napjainkig.
Ez a ballont�pus a legk�lts�gesebb �s els�sorban t�vols�gi rep�l�sekhez haszn�lj�k. Ilyen ballonnal rep�lt�k k�rbe a f�ldet is. Magyarorsz�gon nincs ilyen rep�l� eszk�z.

Az angliai Cameron Balloons Ltd. gy�rtotta a Breitling Orbitert, aminek a szerkezeti rajz�t a mutatja a k�p. A fels� r�sz�n l�that� k�t g�zballon tart�ly, amiben h�lium van �s passz�v felhajt�er�t biztos�t. �jszaka a h�lium leh�l, cs�kken a felhajt�ereje �s a ballon s�llyedni kezd, naps�t�sre �tmelegszik �s ellen�rizetlen�l emelkedik.
Ennek kik�sz�b�l�s�re haszn�lj�k a dinamikus ballasztrendszert. Az als� t�lcs�r alak� r�sz (narancss�rga) leveg�vel van t�ltve �s prop�n-kerozin kever�k�vel f�tik. A pil�ta szab�lyozza a felhaszn�lt �zemanyag mennyis�g�t, s ezzel a magass�got is. �gy azon a magass�gon rep�lhet, ahol a legkedvez�bb a sz�lir�ny a sz�m�ra. A kupola teljes fel�let�t egy k�nny� alum�niumfilm bor�t�s� k�peny v�di, ami cs�kkenti a napsug�rz�s �s az �jszakai leh�l�s hat�sait.
A gondol�t a kupola alatt f�ggesztett�k fel.