A denevrek (Chiroptera) a emlsk osztlynak egy rendje. 17 csald s mintegy 928 ma l faj tartozik a rendbe. Az emlsllatok egyedli csoportja, amely aktv replsre kpes. Mells vgtagjaikon a msodiktl kezdve valamennyi ujjuk ersen meghosszabbodott. Kzttk, valamint a trzs oldala kztt egy vkony brred – a „vitorla” – feszl, amely a hts lbra s a farokra is kiterjed. Mivel brszrnyuk nem ereszti t a levegt, rptk klnbzik a madaraktl. Az emlsk kztt egyedl llnak abban, hogy trdket nemcsak befel, hanem kifel is kpesek mozgatni, amely szksges a leszllshoz s a fejjel lefel fggshez. Ebbl kvetkezen lbujjaik sem elre-, hanem htranznek. A fldn csak ggyel-bajjal mozognak. jszakai llatok. Napkzben fejjel lefel csngenek faodvakban, barlangokban, padlsokon. Fogazatuk elklnlt metsz-, szem- s rlfogbl ll, de valamennyi fog thegyes. Tpfoguk nincs. Ltsuk gyenge, ultrahangok segtsgvel tjkozdnak oly mdon, hogy az ltaluk kibocstott ultrahang az eljk kerl trgyakrl, rovarokrl visszaverdik, s ezt rzkelik. Az ultrahang frekvencija fajonknt klnbz, 35 – 105 kHz kz esik. A kznsges denevr a szjn t, a patksorr denevrek a hrtys orrukon bocstjk ki az ultrahangot. |