A madarak (Aves) meszes hj tojssal szaporod meleg vr gerinces llatok. Mells vgtagjaik szrnyakk mdosultak. A madrfajok nagy rsze ma is repl letmdot folytat. Testket tolltakar bortja. Csontjaik regesek, lgzskokat tartalmaznak. Fogak helyett csrrel rendelkeznek.
A madarak mintegy 10 ezer fajjal a gerincesek msodik legnpesebb osztlya. Ebbl Magyarorszg madrfajainak listja kzel 400 fajt sorol fel.
A madarak alkalmazkodtak a replshez. A mells vgtag szrnny alakult. Az ers replizmok eredse a mellcsonton kiemelked tarajon tallhat. Tollaik a br szrmazkai, a szrny- s faroktollak a replsre s a kormnyzsra szolglnak. Szivacsos szerkezetek a csontjaik, ezrt knnyebbek. A repls nagy izommunkt ignyel, ezrt van szksgk fejlett lgzsre s keringsi rendszerre.
A madarak replst a szrny felptse teszi lehetv. A madarak szrnya repls kzben gy tereli a levegt, hogy a szrny felett gyorsabban ramoljon, mint alatta. gy a fell raml leveg nyomsa kisebb lesz. A madr az ebbl add aerodinamikai felhajtert hasznlja fel a replshez.
Wing lift.png
A madrszrny (s a legtbb repl llat szrnynak) klnlegessge, hogy lecsapskor a szrnyprofil az llat sebessgtl fggen vltoztathat, gy kpes a r hat felhajtert vltoztatni. A madarak replse rengeteg kutatt s mrnkt foglalkoztat. Ez a mechanizmus ugyanis sokkal hatkonyabb, mint a replgpekben alkalmazott, mivel ezek szrnyprofiljt csak nagyon kis mrtkben lehet vltoztatni.
A madarak kztt egyedlll a kolibriflk replsi technikja. Szrnyaikkal elre-htra csapkodva nyolcast rnak le a levegben, gy kpesek egy helyben lebegni. (Erre egyetlen ms madr sem kpes.) Ehhez rendkvl gyorsan kell verdesnik: a legkisebb kolibrik msodpercenknt akr hetven szrnycsapsra is kpesek lehetnek. |