H�rom titkos�tott, sikertelen k�s�rletet k�vet�en 1959. janu�r 2-�n a szovjet Luna–1  �rszonda  els�k�nt hagyta el a F�ld vonz�sk�r�t, �s 6000 km-re megk�zel�tve a Holdat, heliocentrikus p�ly�ra �llt. A c�l igaz�n a Holdba val� becsap�d�s lett volna, �m ezt akkor m�g nem siker�lt teljes�teni. �gy is ez a szonda lett az els� mesters�ges bolyg�. N�h�ny h�nappal k�s�bb a Luna–2 becsap�dott a Hold felsz�n�be, a Luna–3  pedig lef�nyk�pezte a Hold t�ls� oldal�t.

A Hold el�r�se ut�n a k�vetkez� c�l a k�t szomsz�d bolyg� lett, a V�nusz �s a Mars. T�bb sikertelen k�s�rlet – amelyek sor�n a r�di�-�sszek�ttet�s megszakad�sa ut�n a szonda tov�bbi sorsa ismeretlenn� v�lt – ut�n az amerikai Mariner-2 lett az els� �rszonda, amely elrep�lt egy m�sik bolyg� mellett. 1962. december 14-�n 34 758 km-rel rep�lt el a V�nusz mellett.

Egy m�sik Mariner szonda, a Mariner–4 1964. november 28-�n a Marsot �rte el sikerrel �s rep�lt el mellette.

Ezt k�vet�en az eddig el�rt �gitestek k�r�li p�ly�ra �ll�s, valamint a lesz�ll�s lett a bolyg�kutat�k c�lja. El�sz�r a Luna-9 sz�llt le a Holdra 1966. janu�r 31-�n �s k�sz�tett f�nyk�peket a felsz�nen, majd 1966. m�rcius 31-�n a Luna-10 lett a Hold els� mesters�ges holdja, miut�n sikerrel p�ly�ra �llt k�r�l�tte.

Ezut�n a v�nuszi lesz�ll�s k�vetkezett. T�bb szond�t is elvesztettek a szovjetek, a v�ratlanul pokolinak bizonyul� k�r�lm�nyek miatt, mire 1970. december 17-�n a Venyera-7 lett az els� szonda, amely lesz�llt �s r�di��zenetet k�ld�tt egy m�sik bolyg� felsz�n�r�l. A hihetetlen�l forr� k�r�lm�nyek k�zepette az els� v�nusz-szonda mind�ssze 23 percet b�rt ki.

A Marsra szint�n szovjet szond�nak siker�lt az els� lesz�ll�s. 1972. december 2-�n a Marsz-3-nak siker�lt lesz�llnia, igaz, a siker nem volt teljes, mivel a szonda mind�ssze 20 m�sodpercig k�ld�tt adatokat. A Mars kutat�s�ban k�s�bb az amerikaiak lettek sikeresebbek, a Viking szond�k, majd a Mars Pathfinder �s a Mars Exploration Rover ikrek, a Spirit �s Opportunity legend�ss� v�ltak a felsz�ni kutat�saik r�v�n, m�g a Mars k�r�li p�ly�ra �llt glob�lis felder�t�k, a Mars Odyssey �s Mars Global Surveyor r�v�n ma a legt�bbet tal�n e bolyg�szomsz�dunkr�l tudunk.