A kezdeti id�k �rhaj�z�s�t nagyban h�tr�ltatta az akkori „egyszer haszn�latos” technika �s annak dr�gas�ga. Ez�rt az 1970-es �vekben az USA-ban hozz�l�ttak az els� �jrafelhaszn�lhat� �reszk�z, a Space Shuttle, magyarul �rrep�l�g�p kifejleszt�s�nek. A rendszer kulcsa egy t�bbsz�r felhaszn�lhat� h�pajzs kifejleszt�se volt, ami sikerrel is j�rt, a NASA feltal�lt egy k�l�n�sen nagy h�t�r�k�pess�g� ker�miafajt�t.

A hivatalosan STS (Space Transportation System) nev� �rrep�l�g�p-rendszer feladata t�bbr�t�. Egyr�szt �gy civil, mint katonai programokra is ig�nybe veszik. A civil programok k�z�tt szerepelnek a hagyom�nyos (orvosi, m�szaki) tudom�nyos k�s�rletek, de a f� profil a Nemzetk�zi �r�llom�s �p�t�se. A tervek k�z�tt szerepelt m�holdak p�ly�ra �ll�t�sa �s meghib�sodott m�holdak befog�sa, helysz�ni jav�t�sa, vagy hazahozatala, de m�hold visszahoz�s�ra kereskedelmi ig�ny h�j�n eddig nem volt sz�ks�g.
Az els� �rrep�l�g�p, a Columbia rep�l�s�re 1981. �prilis 12-�n ker�lt sor, John Young parancsnok �s Robert Crippen m�sodpil�ta r�szv�tel�vel. Szint�n a Columbia vitte mag�val el�sz�r a Spacelab  kutat�modult, egy �r�llom�s funkci�kat bet�lt�, de csak az �rsikl�val egy�tt �zemelni k�pes speci�lis kutat�modult.

1989. m�jus 4-�n a Magellan V�nusz-szonda volt az els�, amelyet �rrep�l�g�p fed�lzet�r�l ind�tottak, majd 1989 okt�ber�ben a Galileo indult az Atlantis seg�ts�g�vel. A legh�resebb �reszk�z tal�n m�gis a Discovery �rrep�l�g�p �ltal p�ly�ra �ll�tott Hubble �rt�vcs�. A Hubble volt egy�bk�nt az az �reszk�z, amelyet az STS rendszer eredeti rendeltet�s�nek megfelel�en t�bbsz�r is szervizeltek, el�sz�r az Endeavour leg�nys�ge 1993 december�ben.

Az �rsikl�k kereskedelmi hasznos�t�sa elmaradt, ez�rt szinte kiz�r�lag tudom�nyos exped�ci�kra haszn�lt�k �ket a 90-es �vek m�sodik fel�t�l. Ennek jegy�ben – �s a politikai enyh�l�s hat�s�ra – k�z�s orosz-amerikai programok kezd�dtek, amelyen orosz �rhaj�sok el�sz�r pr�b�lhatt�k ki az �rrep�l�g�pet, majd megegyez�s sz�letett a Mir �r�llom�s k�z�s haszn�lat�r�l a Shuttle–Mir program keret�ben.

A Mir ut�ni id�szakban a Space Shuttle-flotta legnagyobb feladata az 1998-ban elkezd�d�tt �r�llom�s �p�t�s lett, amelyben a nemzetk�zi egy�ttm�k�d�sben �p�l� Nemzetk�zi �r�llom�s k�sz�l el, �s a mai sz�m�t�sok �s az STS-rendszerre kimondott korl�toz�s miatt 2010-ig tart majd.

Az �rrep�l�g�p azonban sajnos nem bizonyult sikeres konstrukci�nak, dr�ga �zemeltet�se mellett k�t �ri�si katasztr�fa �rny�kolta be m�k�d�s�t. 1986. janu�r 28-�n a Challenger �rrep�l�g�p semmis�lt meg a start ut�ni percekben, m�g a l�gk�ri emelked�s f�zis�ban egy �t�gett t�m�t�s miatt. A katasztr�f�ban a leg�nys�g mind a 7 tagja �let�t vesztette. Tizenh�t �v m�lt�n 2003. febru�r 1-j�n visszat�r�s k�zben lezuhant a Columbia �rrep�l�g�p Texas f�l�tt, kioltva �jabb h�t �rhaj�s (k�zt�k az els� izraeli �rhaj�s, Ilan Ramon) �let�t a h�v�d� rendszer s�r�l�se miatt.

A Shuttle-korszak m�sik eml�t�sre m�lt� �rt�rt�nelmi eszk�ze a Buran �rrep�l�g�p. A Szovjetuni� sz�tes�se el�tt �rhatalmi poz�ci�inak bizony�t�s�ra az amerikaiak�hoz hasonl�, t�bbsz�r felhaszn�lhat� rendszer kialak�t�s�t t�zt�k ki c�lul, �s megalkott�k a k�v�lr�l a Space Shuttle t�k�letes m�s�nak tekinthet�, �m n�h�ny fontos elem�ben teljesen m�s, �n�ll� fejleszt�s� Buran �rrep�l�g�pet. A rendszert azonban nem haszn�lt�k, 1988. november 15-i egyetlen sikeres rep�l�se ut�n t�r�lt�k a programot �s az �rhaj� nem rep�lt t�bb�.