Az �r�llom�sok l�trehoz�s�nak gondolata m�g azel�ttr�l sz�rmazik, miel�tt a Szputnyik-1-gyel az emberis�g el�rte volna a vil�g�rt. A legr�szletesebb elk�pzel�snek Wernher von Braun �s Willy Ley csillag�sz 1955-�s tanulm�ny�t tekinthetj�k, amelyben egy abroncs alak�, 100 f�s �r�llom�st k�pzeltek el.

Az els�, gyakorlatban is megval�s�tott �r�llom�s egy amerikai katonai program, a MOL (Manned Orbiting Laboratory) keret�ben jutott fel az �rbe 1966-ban. Az �r�llom�s programot nem is a NASA, hanem a Pentagon v�gezte, mivel �rb�l t�rt�n� felder�t�sre szeretett volna fenn �llom�soztatni egy �lland� k�tf�s szem�lyzetet. A MOL �llom�s startja rendben megt�rt�nt, de k�s�bb sosem haszn�lt�k emberes rep�l�sre.
A Szaljut-6 �r�llom�s k�t r�kapcsol�d� �rhaj�val

Az els�, emberekkel is kipr�b�lt �r�llom�s az 1971. �prilis 19-�n p�ly�ra �llt szovjet Szaljut-1 volt. Ezzel kezdet�t vette a Szaljut-program, amely Almaz n�ven szint�n tartalmazott katonai alprogramot is. A Szaljut programban �sszesen 7 �llom�s rep�lt, amelyek k�z�s jellemz�je volt, hogy egy nagyobb testb�l �lltak, �s el�bb egy, majd k�t dokkol�egys�ggel rendelkeztek, amelyre a Szojuz �rhaj�k – illetve k�s�bb a bel�l�k kialak�tott Progressz teher�rhaj�k – csatlakozhattak.

1973. m�jus 14-�n indult az �rbe az Egyes�lt �llamok Skylab �r�llom�sa. A Skylab hatalmas volt a Szaljutokhoz k�pest. �sszesen h�rom �rhaj�n 9 �rhaj�s l�togatta meg a program m�sf�l �ve alatt, sz�mos orvosi, m�szaki �s napmegfigyel�si k�s�rletet v�gezve. Ehhez a programhoz k�t�dik az egyik legl�tv�nyosabb �rbeli jav�t�si m�velet is, mivel az �r�llom�s s�r�lten �llt p�ly�ra, �s a haszn�latba v�tele csak a jav�t�s elv�gz�se ut�n volt lehets�ges.

Az �r�llom�s�p�t�s a 80-as �vek k�zep�n �j dimenzi�ba l�pett. 1986-ban kezdt�k el az els�, modulokb�l �ll� �r�llom�s, a Mir �p�t�s�t. Teljes ki�p�t�s�ben 7 modulb�l �p�lt fel az �r�llom�s, amely 15 �vig m�k�d�tt, �s nemzetk�zi programoknak is helyet adott. 2001. m�rcius 22-�n tervezett m�don a Csendes-�ce�n d�li r�sz�n becsap�dott a Mir �r�llom�s, miut�n finansz�roz�si probl�m�k miatt lehetetlenn� v�lt tov�bbi bolyg� k�r�li p�ly�n val� tart�sa.

A Mir rep�l�s�vel p�rhuzamosan vet�d�tt fel egy nagyobb, nemzetk�zi kooper�ci�ban �p�tett �s �zemeltetett �r�llom�s gondolata a 80-as, 90-es �vek fordul�j�n. Tizenhat nemzet �sszefog�sa nyom�n indult el a Nemzetk�zi �r�llom�s, az ISS programja 1998. november 20-�n az els� modul felk�ld�s�vel. A modulrendszer�en fel�p�l� �llom�s teljes ki�p�t�se nagyj�b�l 2010 k�r�lre v�rhat�. Ez lesz a valaha l�trehozott legnagyobb ember �p�tette �robjektum. 2000. november 2-�n �rkezett meg az �r�llom�sra az els� �lland� szem�lyzet, �s az�ta is folyamatosan laknak a fed�lzet�n.