A Gemini-program egyben azt a c�lt is szolg�lta, hogy a Hold el�r�s�nek mer�sz m�dszer�t, a LOR-t (LOR = "Hold k�r�li p�ly�n v�grehajtott randev�") kik�s�rletezze. Ennek sikere mellett a sz�ks�ges hardver kialak�t�sa is az Apollo-program els� f�zis�nak feladata volt. El�sz�r kifejlesztett�k a Saturn hordoz�rak�ta-csal�dot Wernher von Braun vezet�s�vel. A Saturn I, majd a tov�bbfejleszt�s�b�l sz�rmaz� Saturn IB m�g csak egy �rhaj�komponens p�ly�ra �ll�t�s�ra volt elegend�, a harmadikk�nt elk�sz�lt Saturn 5 azonban m�r a teljes hold�rhaj� rendszert k�pes volt eljuttatni a Holdra. Az Apollo hold�rhaj�rendszer egy parancsnoki �rhaj�b�l (CSM) �s egy holdkompb�l �llt.

A Szovjetuni� is k�s�rletezett a maga hold�rhaj�/hordoz�rak�ta rendszer�nek kialak�t�s�val. Ennek keret�ben kifejlesztett�k a Szojuz �rhaj�t, valamint az egyszem�lyes LK-1 holdkompot �s belekezdtek az N1 holdrak�ta fejleszt�s�be. Ez ut�bbi t�bb kudarc ut�n sikertelen�l v�gz�d�tt, �gy a szovjetek sosem jutottak el a Holdra.

A NASA sz�neiben egy k�s�rleti rep�l�st (Apollo-7) k�vet�en az Apollo–8-cal h�rom �rhaj�s jutott el el�sz�r a Hold k�zel�be, ott 10 kering�st v�geztek, valamint a holdfelsz�nen lesz�ll�helyet kerestek. K�t tov�bbi pr�barep�l�st k�vet�en, 1969. j�lius 20-�n Neil Armstrong �s Edwin Aldrin az Apollo-program keret�ben lesz�llt a Holdra az Apollo–11 Sas nev� holdkompj�val. Az els� �rhaj�sok 2 �ra 41 percet t�lt�ttek el a holdfelsz�nen. 1972-ig m�g hat �rhaj� indult a Holdhoz, amelyb�l �t sikeresen le is sz�llt, �gy �sszesen 12 �rhaj�s j�rt a Holdon. Az utols� h�rom k�ldet�sen holdj�r�t is vittek magukkal az �rhaj�sok, amely nagyobb t�vols�g megt�tel�t, �gy t�bb geol�giai k�pz�dm�ny megk�zel�t�s�t lehet�v� tette. A program 1972. december 19-�n, az Apollo-17 sikeres lesz�ll�s�val �rt v�get.