A kezdeti sikeres m�holdind�t�sokat k�vet�en mindk�t nagyhatalom az ember �rbe juttat�s�t t�zte ki c�lul. Amerik�ban ez ny�lt folyamat volt (teljes sajt�nyilv�noss�g el�tt hivatalosan megalap�tott�k a NASA-t �s bejelentett�k a Mercury-programot), a Szovjetuni�ban pedig titkos katonai program. A verseng�s v�g�n 1961. �prilis 12-�n a Vosztok–1 �rhaj�  fed�lzet�n Jurij Gagarin v�grehajtotta az els� �rrep�l�st. A 108 perces rep�l�s alatt egyszer ker�lte meg a F�ldet.

Gagarin rep�l�s�t �jabb hidegh�bor�s veres�gk�nt �lt�k meg az USA-ban, ez�rt John F. Kennedy eln�k meghirdette az Apollo-programot, ny�lt versenyre h�vva a Szovjetuni�t. A t�rt�nelem az ezt k�vet� �rrep�l�seket – �s a hozz�juk szervesen kapcsol�d� ideol�giai harcot – nevezi �rversenynek.

A Mercury program �s a Vosztok-program az �rbeli tapasztalatgy�jt�st szolg�lta. Ebben a szovjetek jutottak messzebbre. Mindj�rt a m�sodik start alkalm�val German Tyitov a Vosztok–2-vel egy teljes napot rep�lt. A harmadik �s negyedik startra egym�st fed� id�ben ker�lt sor, azaz p�ros rep�l�st mutatott be Adrian Nyikolajev �s Pavel Popovics a Vosztok–3 �s a Vosztok–4 fed�lzet�n. 1963. j�nius 16-�n pedig a szint�n kett�s rep�l�sen r�szt vev� �rhaj�, a Vosztok–6 vitte az �rbe a vil�g els� �rhaj�sn�j�t, Valentyina Tyereskov�t.

A Hold el�r�se bonyolult �rm�veleteket �s jobb �rhaj�kat k�v�nt, ez�rt a k�t nagyhatalom �jabb �rprogramot ind�tott. Amerik�ban elindult a Gemini-program, a Szovjetuni�ban pedig a Voszhod-program.

A Voszhod-program hozott el�bb l�tv�nyos eredm�nyeket. 1964. okt�ber 12-�n a Voszhod–1 lett az els�, t�bb embert sz�ll�t� �rhaj� Vlagyimir Komarovval, Borisz Jegorovval, Konsztantyin Feoktyisztovval a fed�lzet�n. A Voszhod–2-r�l pedig Alekszej Leonov tette meg a vil�g els� �rs�t�j�t 1965. m�rcius 18-�n.

A Gemini-programmal a vil�g els� �rrandev�j�t (Gemini–6, Gemini–7 (1965. december 15.) �s a vil�g els� �rdokkol�s�t (Gemini–8 (1966. m�rcius 16.) �rt�k el az �rhaj�sok.