N�metorsz�g a II. vil�gh�bor� sor�n hatalmas eredm�nyeket �rt el a foly�kony hajt�anyag� rak�t�k fejleszt�s�ben. 1943-ban egy V–2  rak�ta el�rte a K�rm�n T�dor �ltal meghat�rozott 100 km-es magass�got, vagyis kijutott a vil�g�rbe. A h�bor�t k�vet�en a n�met rak�tafejleszt� m�rn�k�k egy csoportja Amerik�ba ker�lt, m�g egy m�sik csoportot a Szovjetuni� ejtett hadifogs�gba. E k�t helyen indult nagym�ret� katonai rak�tafejleszt�si program. A katonai fejleszt�sek mellett a vil�g�r el�r�s�t is c�lul t�zt�k ki, mintegy a hidegh�bor� eszk�zek�nt. Ennek jegy�ben Dwight D. Eisenhower amerikai eln�k jelentette be 1957-ben, hogy a Nemzetk�zi Geofizikai �v tudom�nyos rendezv�ny- �s k�s�rletsorozat keret�ben m�holdat  bocs�tanak fel. A Szovjetuni�  ek�zben titokban folytatta a maga programj�t Szergej Koroljov vezet�s�vel, a hadsereg �gisze alatt.

1957. okt�ber 4-�n egy tov�bbfejlesztett R–7 t�pus� interkontinent�lis ballisztikus rak�t�val a Szovjetuni�ban F�ld k�r�li p�ly�ra �ll�tott�k a Szputnyik–1 m�holdat, a vil�g els� �reszk�z�t. 1957. november 4-�n pedig egy sokkal nagyobb �rszond�val Bajkonurb�l elindult a Szputnyik–2, fed�lzet�n az els� �l�l�nnyel, Lajka kuty�val.

Az USA ezt „hidegh�bor�s had�zenet”-nek �rt�kelte, �s minden�ron v�laszolni akart a kih�v�sra. 1958. janu�r 31-�n – t�bb kudarc ut�n – ez siker�lt az Explorer-1 felbocs�t�s�val. Ezzel a vil�g bel�pett az „�rkorszakba”.