A f�nix (G�r�g: Φοῖνιξ) egy mitikus  szent t�zmad�r, mely eredetileg az egyiptomi mitol�gia egyik teremtm�nye volt.

A f�nix a monda szerint 500, 1461 vagy 15 294 �vig �lt (att�l f�gg�en, melyik forr�sban olvasunk r�la). A f�nix gy�ny�r� v�r�s-arany tollazat� h�m mad�r, mely �lete v�g�n fah�j-�gacsk�kb�l f�szket �p�t, meggy�jtja, �s vele egy�tt porr� �g. A hamvakb�l ezut�n egy �j, fiatal f�nix sz�letik, amely bebalzsamozza az �reg f�nix maradv�nyait egy mirh�b�l k�sz�lt toj�sba, �s eltemeti H�liopoliszban, a „nap v�ros�ban”.

Az egyiptomiak a f�nixet (egyiptomi nyelven: benu) g�lya- vagy g�mszer� mad�rnak tartott�k. A Halottak k�nyve �s m�s szent �egyiptomi sz�vegek tan�s�ga szerint H�liopolisz egyik szent szimb�luma volt, �s szoros �sszef�gg�sben �llt a felkel� nappal �s a napistennel, R�vel.

A g�r�g�k �tvett�k a benu megnevez�st (�s a homonima m�sik jelent�s�t, a datolyap�lm�t is), mely k�s�bb egyen�rt�k�v� v�lt saj�t phoinix szavukkal, ami F�n�cia nev�b�l eredt, b�borv�r�set jelentett. A g�r�g �s r�mai �br�zol�sok a madarat ink�bb p�v�hoz vagy sashoz hasonl�nak mutatt�k. A g�r�g�k szerint a f�nix Ar�bi�ban �lt egy k�t mellett, hajnalban megf�rd�tt a k�t viz�ben, Apoll�n pedig meg�ll�totta kocsij�t, a napot az �gen, hogy hallgassa �nek�t.

K�n�ban a Hunan tartom�nyb�li r�g�szeti kutat�int�zet munkat�rsai szerint K�n�ban m�r 7400 �vvel ezel�tt hittek a f�nixmad�r l�tez�s�ben. He Gang a kutat�int�zet vezette a Gaoming eml�kekn�l foly� leletment�st, a tal�lt leletek a kutat�k szerint vall�sos szertart�shoz kapcsol�dhattak. Az �jk�korszaki helysz�nen tal�ltak egy v�z�t, melynek mint�zat�n a f�nixmad�r l�that�.

A k�nai f�nixmad�r ink�bb hasonl�t egy p�v�ra vagy f�c�nra. A k�nai kult�r�ban az �gi kegyelem jelk�pe volt. Felt�telezhet�, hogy eredetileg az �g uralkod�j�nak k�ld�tt�t, a sz�listent jel�lte, �gy v�lhatott k�s�bb a madarak kir�ly�v�. Amely asszonyoknak �lmukban megjelent a f�nixmad�r, kiv�l�, er�nyes fiaik sz�lettek. A m�toszra Shakespeare is utal A vihar c�m� dr�m�j�ban.

A f�nix a felt�mad�s �s az �r�k �let jelk�pek�nt a korai kereszt�ny irodalom egyik n�pszer� t�m�j�v� v�lt. A korai kereszt�nyek hittek benne, hogy a mad�r t�nyleg l�tezik.

Egy felt�telez�s szerint a f�nixmad�r mond�j�t egy kelet-afrikai mad�rfaj ihlette. A mad�r olyan s�s s�ks�gokon f�szkel, melyen toj�sai vagy fi�k�i nem tudn�nak �letben maradni, ez�rt magas dombot �p�t, mely megtartja a toj�st. A k�r�l�tte felsz�ll� meleg leveg� a l�ngok �ltal felmeleg�tett leveg�re hasonl�t.

Egy�bk�nt angol form�j�ban (ti. Phoenix) f�rfi, illetve n�i n�vk�nt is el�fordul.