1933 ut�n N�metorsz�g nemzetiszocialista vezet�se kezdte be�rny�kolni a zeppelin�zletet. A n�cikat nem �rdekelte Eckener ide�ja a n�pek b�k�s kapcsolatair�l, azzal is tiszt�ban voltak, hogy a korm�nyozhat� l�ghaj�k haszn�lhatatlanok lenn�nek hadic�lokra, ez�rt figyelm�ket a leveg�n�l nehezebb rep�l�g�pekre ford�tott�k.

M�s r�szr�l azonban propaganda c�lokra akart�k kihaszn�lni a l�ghaj�k n�pszer�s�g�t. Mivel Eckener visszautas�totta az egy�ttm�k�d�st, Hermann G�ring, a n�ci l�g�gyi miniszter �j rep�l�t�rsas�got alap�tott 1935-ben, a Deutsche Zeppelin-Reederei-t (DZR) amely �tvette a l�ghaj� �tjai feletti ir�ny�t�st. A zeppelinek ett�l kezdve farkukon a n�ci horogkereszttel a n�cik rendelkez�s�re �lltak �s k�l�nutakat hajtottak v�gre, melyek sor�n indul�kat �s n�ci propagandabesz�deket harsogtak az �gb�l.

1936. m�rcius 4-�n az LZ129 els� rep�l�s�t teljes�tette. A l�ghaj�t Eckener sebtiben a n�met eln�kr�l, Paul von Hindenburgr�l nevezte el, ezzel megel�zve azt, hogy Hitler legyen a n�vad�ja. Az �j politikai helyzetben azonban Eckener nem kapta meg a sz�ks�ges h�liumot a katonai embarg� k�vetkezt�ben, ugyanis csak az Egyes�lt �llamok rendelkezett a ritka semleges g�zzal elegend� mennyis�gben. Ez�rt az a v�gzetes d�nt�s sz�letett, hogy az LZ 129 Hindenburgot a kor�bban is haszn�lt, gy�l�kony hidrog�nnel t�lt�tt�k fel. Az LZ129 a propagandamisszi�ja mellett bekapcsol�dott a transzatlanti l�gij�ratokba az LZ127 Graf Zeppelinnel egy�tt.

1937. m�jus 6-�n, mialatt kik�t�tt Lakehurstben egy �ce�nt �tszel� �t ut�n, t�bb ezer n�z� szeme l�tt�ra a l�ghaj� farka t�zet kapott �s n�h�ny m�sodperc alatt a Hindenburg elhamvadt. Vele egy�tt meghalt a 97 utasb�l 35 a l�ghaj� fed�lzet�n �s a f�ldi szem�lyzet egy tagja is.

A t�z t�nyleges ok�ra egy�rtelm�en soha nem der�lt f�ny, de az is ismeretlen, mi�rt terjedt �t a t�z olyan hihetetlen gyorsan a g�p fark�t�l a teljes l�ghaj�ra.

B�rmi okozta is a szerencs�tlens�get, a korm�nyozhat� l�ghaj�z�s v�g�t a politika �s a k�zeled� h�bor� pecs�telte meg, nem a roncs maga. Mindennek ellen�re mintegy 400 utas maradt a v�rakoz� list�n, akik m�r befizett�k a jegy �r�t �s m�g mindig rep�lni akartak a zeppelinekkel. �k 1940-ben visszakapt�k a jegyek �r�t.

A Graf Zeppelin ezut�n is rep�lt t�bbsz�r, de utassz�ll�t� l�giutat az Egyes�lt �llamokba nem tett t�bb� �s egy h�nappal a Hindenburg katasztr�f�ja ut�n kivont�k a forgalomb�l �s m�zeumba vitt�k. Eckener m�g megk�s�relte, hogy h�liumhoz jusson a Hindenburg testv�rhaj�ja, a Graf Zeppelin II. r�sz�re, de mivel a n�ci vezet�s haszn�lhatta volna a l�ghaj�t, valamint am�gy sem lett volna el�gs�ges mennyis�g� h�lium hozz�f�rhet� az USA embarg�ja miatt, f�radoz�sa sikertelen�l v�gz�d�tt. Az �j z�szl�shaj� 1938-ban k�sz�lt el, hidrog�nnel t�lt�tt�k, �gy n�h�ny pr�barep�l�st hajtott v�gre, (az els�t szeptember 14-�n) de utasokat m�r soha nem sz�ll�tott. A k�vetkez� l�ghaj�, az LZ131, melyet nagyobbra terveztek m�g a Hindenburgn�l �s a Graf Zeppelinn�l is, soha sem jutott t�l azon, hogy n�h�ny gy�r� alak� bord�t legy�rtottak hozz�.

A Graf Zeppelin II karrierje ezzel m�g nem �rt v�get. A Luftwaff�nak sz�nt�k, �s a II. vil�gh�bor� kit�r�se el�tt mintegy 30 pr�barep�l�st v�gzett. A legt�bb pr�barep�l�st a lengyel hat�r k�zel�ben hajtott�k v�gre, el�sz�r a Szud�t�kn�l, majd a Balti-tenger t�rs�g�ben. Az egyik alkalommal az LZ130 �tl�pte a lengyel hat�rt a Hel-f�lsziget k�zel�ben, ahol egy a pucki haditenger�szeti l�gib�zisr�l felsz�llt lengyel Lublin R-XIII rep�l�g�p meg�ll�totta �s a lengyel l�gt�rb�l val� t�voz�sra k�nyszer�tette.

Ezalatt az LZ130-at r�di�felder�t�sre haszn�lt�k, k�l�nf�le telemetrikus m�szerekkel szerelt�k fel. 1939 m�jus�t�l augusztusig Anglia partjai ment�n hajtott v�gre rep�l�seket, hogy kider�tse, mire szolg�lnak a Portsmoutht�l Scapa Flowig fel�ll�tott 100 m magas tornyok, melyeket rep�l�g�pek helymeghat�roz�s�ra (radar) haszn�ltak. A vizsg�latok kiterjedtek f�nyk�pez�sre, r�di�hull�mok megfigyel�s�re, m�gneses anal�zisre, de nem volt alkalmuk a m�k�d� brit radarrendszer �szlel�s�re, mert rossz frekvenciatartom�nyban keresg�ltek – t�ls�gosan magas frekvenci�kon kerest�k a jeleket, mivel a hasonl� n�met k�sz�l�kek ebben a tartom�nyban m�k�dtek. A hib�s v�gk�vetkeztet�s az volt, hogy a brit tornyok nem a radarral kapcsolatosak, hanem a haditenger�szeti t�vk�zl�s �s ment�s eszk�zei.

Szeptember 1-j�n, Lengyelorsz�g n�met inv�zi�j�val kezdet�t vette a II. vil�gh�bor�. A Luftwaffe tulajdon�ban l�v� LZ127 �s LZ130 l�ghaj�t a frankfurti nagy zeppelin hang�rba vitt�k, ahol az LZ 131 v�za is volt. 1940 m�rcius�ban G�ring elrendelte a megmaradt l�ghaj�k sz�tszerel�s�t �s az ezekb�l kinyert alum�niumot a n�ci hadiipar kapta meg. A t�bbi anyag �s alkatr�sz sz�tsz�r�dott �s j�r�szt nyom n�lk�l elt�nt a h�bor� v�g�re.