A h�bor� a zeppelinekn�l alkalmazott technik�t is jelent�sen el�revitte a katonas�g egyre emelked� ig�nyeinek k�vetkezt�ben. A h�bor� v�ge fel� a Zeppelin gy�r, mely t�bb telephelyet l�tes�tett N�metorsz�gszerte, n�h�nyat a frontokhoz j�val k�zelebb, mint Friedrichshafen, k�pess� v�lt 200 m hossz�, vagy m�g enn�l is hosszabb l�ghaj�kat �p�teni, 56 000-69 000 m³ t�rfogattal. Hasznos terhel�s�k 40-50 tonna lett, �s 100-130 km/h sebess�gre lettek alkalmasak, meghajt�sul �t-hat, egyenk�nt 195 kW-os (260 LE) Maybach motort haszn�ltak.

Az ellens�ges rep�l�g�pekkel �s a f�nysz�r�kkal val� tal�lkoz�s elker�l�se c�lj�b�l a zeppelinek egyre magasabbra (ak�r 7600 m-ig) tudtak emelkedni, �s egyre nagyobb lett hat�t�vols�guk is. P�ld�ul a bulg�riai Jambol b�zis� LZ104 "L 59" 1917 november�ben parancsot kapott, hogy er�s�t�sk�nt csapatokat sz�ll�tson N�met Kelet-Afrik�ba (ma Tanz�nia). A l�ghaj� az er�s�t�ssel k�s�n �rkezett, jelent�st kapott, hogy a n�met csapatok veres�get szenvedtek az angolokt�l, �gy vissza kellett fordulnia. �sszesen 6757 km-t tett meg 95 �ra alatt, �s ezzel megd�nt�tte a t�vrep�l�s akkori rekordj�t.

Ehhez a technikai fejl�d�shez jelent�s m�rt�kben Zeppelin egyetlen komoly versenyt�rsa, a mannheimi Sch�tte-Lanz l�ghaj�gy�r is hozz�j�rult, noha ezt a szerep�t sokszor al�becs�lik. B�r az � l�ghaj�ik soha nem v�ltak ismertebbekk�, Sch�tte professzor sokkal tudom�nyosabb hozz��ll�sa a l�ghaj�tervez�shez t�bb fontos �j�t�st eredm�nyezett, melyeket k�s�bb a Zeppelin t�rsas�g is �tvett.

Ilyen volt p�ld�ul az �ramvonalas cseppforma, az egyszer�, m�gis j�l m�k�d� kereszt alak� farokszerkezet (mely a sokkal bonyolultabb doboz-szerkezet� vez�rs�kokat v�ltotta fel), az egyedi k�zvetlen hajt�s� motor gondol�ja, a vad�szg�pek ellen haszn�lt g�ppuska-�ll�sok �s a g�zszell�ztet� tengelyek, melyek biztons�g c�lj�b�l elt�vol�tott�k a t�bblet hidrog�nt.