A zeppelineket bomb�z�k�nt haszn�lt�k a h�bor� alatt, azonban eml�t�sre m�lt� siker n�lk�l. A h�bor� elej�n a n�met vez�rkar v�rmes rem�nyeket f�z�tt a l�ghaj�khoz, mivel abban az id�ben �gy t�nt, hogy el�nyei nyilv�nval�ak az akkori rep�l�g�pekkel szemben – csaknem olyan gyorsak voltak, igen sok fegyvert vihettek magukkal, sokkal nagyobb mennyis�g� bomb�val lehetett megterhelni �s �sszehasonl�thatatlanul nagyobb volt a hat�t�vols�guk. A v�gzetes gyeng�ik azonban hamar megmutatkoztak, ugyanis sokkal sebezhet�bbek voltak az ellens�ges t�z�rs�ggel szemben.

Az els� zeppelint�mad�s Belgium inv�zi�j�nak m�sodik napj�n k�vetkezett be. A Z VI-ot �gy�goly� tal�lta el, �s K�ln k�zel�ben k�nyszerlesz�ll�st hajtott v�gre. K�t m�sik l�ghaj�t augusztusban l�ttek le, ezek a franci�k zs�km�nya lettek. Bebizonyosodott, hogy a zeppelinek nappali t�mad�sa j�l v�dett objektumok ellen hib�s taktika volt, a vez�rkar emiatt minden bizalm�t elvesztette a l�ghaj�kban, a tov�bbiakban �tengedte az �sszes zeppelint a haditenger�szetnek.

Az �szaki-tenger �s a Balti-tenger felett f�leg felder�t�sre haszn�lt�k a l�ghaj�kat, ahol t�bbsz�r elvezett�k a flott�t az ellens�ges haj�khoz. A h�bor� eg�sz ideje alatt mintegy 1200 felder�t� rep�l�st v�geztek. A tenger�szeti l�gier� t�bb strat�giai l�git�mad�st is int�zett Nagy-Britannia ellen, ez egyr�szt a bomb�z�si technika fejl�d�s�t �szt�n�zte, m�sr�szt az angolokat arra szor�totta, hogy megszervezz�k l�gelh�r�t�sukat. Az els� l�git�mad�st a cs�sz�r hagyta j�v� 1915 janu�rj�ban. Az �jszakai rajta�t�st csak katonai c�lpontok ellen tervezt�k, de miut�n az els�t�t�t�s �ltal�noss� v�lt, sok bomba c�lzatlanul hullott Kelet-Angli�ra.

Az els� t�mad�st 1915. janu�r 19-�n hajtott�k v�gre, ez volt a t�rt�nelem els� l�gibomb�z�sa polg�ri szem�lyek ellen, melynek sor�n k�t zeppelin huszon�t 50 kg-os bomb�t �s sz�mos 3 kg-os, teljesen hat�stalannak bizonyult gy�jt�bomb�t dobott le Great Yarmouthra, Sheringhamre, King's Lynnre �s a k�rnyez� falvakra. �sszesen n�gy ember halt meg, az anyagi k�rokat 7740 fontra becs�lt�k, de a k�zv�lem�ny szerint az ember�ldozatok �s az anyagi k�rok teljess�ggel �sszehasonl�thatatlanok. Ezut�n tov�bbi tizenkilenc t�mad�s k�vetkezett, melynek sor�n 37 tonna bomb�t dobtak le, �sszesen 181 ember halt meg �s 455 megsebes�lt. A brit v�delem el�sz�r a kir�lyi haditenger�szet �s a brit hadsereg k�z�tt oszlott meg, 1916-ban azut�n a hadsereg vette �t a teljes l�gv�delmet �s egy sor 4 coll (102 mm) kaliber� �gy�t alak�tott �t rep�l�g�pek elleni haszn�latra. F�nysz�r�kat szereztek be, melyeket el�sz�r a rend�rs�g kezelt, de tapasztalatlans�guk k�vetkezt�ben a l�ghaj�k helyett id�nk�nt t�ved�sb�l felh�ket vil�g�tottak meg.

A zeppelinek elleni l�gv�delem eleinte igen h�zagos volt, mivel az els� vad�szg�pek nem voltak hat�sos fegyverekkel felszerelve, az egyetlen lehet�s�g�k az volt, hogy bomb�kat dobtak le a l�ghaj�kra. R. A. J. Warneford Morane Parasol rep�l�g�p�vel volt az els� pil�ta, aki leszedett egy zeppelint 1915. j�nius 7-�n. Hat 9 kg-os bomb�t dobott a zeppelinre Gent  felett, haditett��rt Victoria-keresztet kapott.

A l�git�mad�sok 1916-ban is folytat�dtak. Egy m�jusi bombat�mad�s ut�n, mely t�ved�sb�l Londont �rte, a cs�sz�r enged�lyt adott a v�rosk�zpontok elleni t�mad�sokra. 1916-ban 23 l�ghaj�t�mad�st int�ztek Nagy-Britannia ellen, melyek sor�n 125 t robban�anyagot dobtak le, a hal�los �ldozatok sz�ma 193, a sebes�ltek� 691 volt. A l�gv�delem szorosabb� v�lt, �s �j zeppelineket is bevetettek, ezek a r�gebbi t�pusok 1800 m-es szolg�lati magass�g�hoz k�pest 3750 m magasan rep�ltek. A reflektorok f�ny�nek elker�l�se �rdek�ben amikor csak lehet�s�g volt r�, a felh�k felett t�madtak, �s k�t�len egy megfigyel�t bocs�tottak le a bomb�z�s ir�ny�t�s�hoz. Ezt a biztons�gn�vel� taktik�t r�szben ellens�lyozta a l�ghaj� szem�lyzet�nek szorong�sa az egyre javul� l�gv�delem miatt. Az angolok 1916 k�zepe t�j�n bevezett�k a vad�szg�peken a l�gcsavark�r�n �t t�zel� szinkroniz�lt g�ppuska haszn�lat�t, ezekkel m�r a zeppelinek is t�madhat�k voltak.

Az els� �jszakai l�gigy�zelmet 1916. szeptember 2-�n aratta William Leefe Robinson hadnagy, amikor a Londont t�mad� 16 l�ghaj�b�l az egyiket gy�jt�l�ved�kekkel lel�tte. (A l�ghaj� nem zeppelin, hanem egy fav�zas Sch�tte-Lanz SL11 volt.) Haditett��rt szint�n Victoria-keresztet kapott. 1916. szeptember 24-e kora reggel egy vad�szrep�l�g�p �s l�gelh�r�t� t�z�rs�g okozta az L.33 (Kapit�nleutnant Bocker) lezuhan�s�t Little Wigboroughn�l az Essexi Colchester k�zel�ben, amikor els� t�mad�s�t hajtotta v�gre. A roncs gondos vizsg�lata lehet�v� tette a briteknek, hogy felfedezz�k, hol vannak saj�t l�ghaj�konstrukci�juk hib�i. Egy 250 LE-s motort siker�lt is megmenteni a roncsb�l, amit be�p�tettek egy Vickers gy�rtm�ny� R.9  l�ghaj�ba, melynek motorteljes�tm�nye kor�bban nem volt elegend�.

A hat�kony vad�szg�pek megjelen�se jelentette a zeppelin-vesz�ly v�g�t. �j zeppelineket vetettek be, melyek 5500 m magasan rep�ltek, de az ebben a magass�gban tapasztalt hideg �s a v�ltoz� ir�ny� szelek zavart�k rep�l�seiket. 1917-ben �s 1918-ban csak tizenegy zeppelin-t�mad�st hajtottak v�gre Anglia ellen, az utols�n�l �let�t vesztette Peter Strasser korvettkapit�ny, a n�met haditenger�szeti l�ghaj�z�s parancsnoka is.

A h�bor� alatt �sszesen nyolcvannyolc zeppelin �p�lt. T�bb mint hatvan megsemmis�lt, durv�n ugyanannyi vesztes�g�k eredt balesetekb�l, mint az ellens�g tev�kenys�g�b�l. �tvenegy t�mad�st hajtottak v�gre, melynek sor�n 5806 bomb�t dobtak le, meg�lve 557 embert �s megsebes�tve 1358-at.

�sszegezve: a l�ghaj�k bevet�seit az okozott anyagi k�rn�l sokkal hat�konyabbnak �t�lik, mivel megzavart�k a haditermel�st �s tizenk�t vad�sz sz�zadot, valamint 10 000 embert k�t�ttek le a l�gv�delem c�ljaira.