Az 1. vil�gh�bor� el�tt �sszesen 21 zeppelin k�sz�lt el (az LZ5-t�l az LZ 25-ig). Az 1909-ben befejezett LZ6 lett az els�, polg�ri l�giforgalomban haszn�lt j�rm�. A vil�g els� l�gik�zleked�si v�llalata, az �jonnan alap�tott DELAG h�t LZ6-ot v�s�rolt 1914-ig. A l�ghaj�k a tengeri haj�khoz hasonl�an k�l�n nevet is kaptak a gy�rt�si sz�mukon k�v�l, p�ld�ul az LZ8 Deutschland II (1911), az LZ11 Viktoria Luise (1912), az LZ17 Sachsen (1913) lett. A meg�p�lt l�ghaj�kb�l h�t balesetekben megsemmis�lt, legink�bb akkor, amikor hang�raikba vitt�k be �ket. Sebes�l�sek nem voltak. Egyik�k az LZ7 Deutschland volt, amely 1910. j�nius 19-�n kezdte meg els� �tj�t. J�nius 28-�n a zeppelineket n�pszer�s�t� k�jutaz�sra indult. A fed�lzeten t�bbek k�zt 19 �js�g�r� is tart�zkodott. Az LZ7 a rossz id�ben Als�-Sz�szorsz�gban a Bad Iburg melletti Limberg hegynek �tk�z�tt, de senki nem s�r�lt meg. �sszes�tve a DELAG l�ghaj�k mintegy 200 000 km-t tettek meg �s 40 000 utast sz�ll�tottak.

A n�met hadsereg �s a hadiflotta 14 zeppelint v�s�rolt, ezeket Z I, /II/…-el, illetve L 1 /2/…-vel jel�lt�k. A h�bor� alatt a jelz�seket k�tszer v�ltoztatt�k meg: a Z XII ut�n LZ-vel folytatt�k, k�s�bb hozz�adtak 30-at, hogy a gy�rt�s volumen�r�l megt�vessz�k az ellens�ges felder�t�st. Amikor a h�bor� kit�rt, a katonas�g �tvette a h�rom megmaradt DELAG l�ghaj�t is. Ez ideig m�r h�rom m�sik l�ghaj�t leselejteztek (t�bbek k�zt az LZ3 "Z I"-t is). N�gy tov�bbi l�ghaj� baleset k�vetkezt�ben semmis�lt meg, ebb�l kett�ben hal�los �ldozatok is voltak, az LZ14 "L 1" haditenger�szeti l�ghaj�t egy vihar s�llyesztette el 14 halottal, az LZ18 "L 2" az egyik motor felrobban�sa ut�n kigyulladt �s elhamvadt, meg�lve a teljes szem�lyzetet.

1914-re a legmodernebb zeppelinek hossza el�rte a 150-160 m-t, t�rfogata pedig a 22 000-25 000 m³-t, lehet�v� t�ve kb 9 tonna teher sz�ll�t�s�t. Jellemz�en h�rom Maybach motor hajtotta ezeket, egyenk�nt 300–410 kW (400–550 LE) teljes�tm�nnyel, sebess�g�k el�rte a 80 km/h-t (22 m/s).