A Zeppelin egy merev v�zas, ir�ny�that� l�ghaj�, melyet tervez�j�r�l �s gy�rt�j�r�l, a n�met Gr�f Ferdinand von Zeppelinr�l neveztek el. Az els� zeppelin l�ghaj�k a 20. sz�zad elej�n �p�ltek, felhaszn�lva az els� ir�ny�that� l�ghaj� konstrukci�j�t, melyet Schwarz D�vid �tt�r� munk�ja hozott l�tre. Zeppelin konstrukci�j�nak �t�t� sikere r�v�n a „zeppelin” az eg�sz vil�gon az ir�ny�that� merev szerkezet� l�ghaj� neve lett.

A zeppelineket utassz�ll�t�sra �s katonai c�lokra is haszn�lt�k. A Deutsche Luftschiffahrts-AG (DELAG) volt az els� v�llalkoz�s a vil�gon, mely kereskedelmi rep�l�j�ratokat �zemelt m�g az I. vil�gh�bor� el�tt. A h�bor� kit�r�se ut�n a n�met hadsereg sz�lesk�r�en haszn�lta a zeppelineket bomb�z�k�nt �s felder�t�k�nt.

A n�met veres�g �tmenetileg meg�ll�totta a l�ghaj�-�zletet, de Zeppelin gr�f hal�la ut�n, az 1920-as �vekben ut�dja, Hugo Eckener vezet�s�vel a polg�ri c�lokra �p�lt zeppelinek renesz�nszukat �lt�k. A cs�cspont az 1930-as �vekben volt, amikor az LZ 127 Graf Zeppelin �s az LZ 129 Hindenburg rendszeres rep�l�seket hajtott v�gre N�metorsz�g �s �szak-Amerika, valamint D�l-Amerika k�z�tt.

1937. m�jus 6-�n a hidrog�nnel t�lt�tt LZ 129 Hindenburg l�ghaj�t – miut�n 72 utassal a fed�lzet�n �trep�lte az �ce�nt – New Jersey-ben sz�rny� katasztr�fa �rte: kigyulladt �s el�gett. A Zeppelin-l�ghaj�k haszn�lata ezt k�vet�en hossz� id�re megsz�nt.