A Mirage III az 1950-es �vek k�zep�re Franciaorsz�gban kifejlesztett m�sodik gener�ci�s, deltasz�rny�, szuperszonikus vad�szbomb�z� rep�l�g�p.

Nagy sz�mban export�lt�k, Franciaorsz�gon k�v�l Braz�li�ban, Sv�jcban �s Izraelben is gy�rtott�k. Sz�mos h�bor�ban r�szt vett, tov�bbfejlesztett v�ltozatai napjainkban is t�bb l�gier�ben szolg�latban �llnak. A Francia L�gier�ben a Mirage F1 �s a Mirage 2000 rep�l�g�pekkel v�ltott�k le.

A Mirage V a rep�l�g�p f�ldi c�lok elleni t�mad�sra kifejlesztett v�ltozata, melynek orr�ban nem volt r�di�lok�tor.

A protot�pus el�sz�r 1956. november 17-�n rep�lt, �s a hetedik rep�l�sen el�rte az 1,57 Mach sebess�get. 1957  november�re, gyors�t�rak�t�val �s v�ltoztathat� keresztmetszet� leveg�-be�ml�ny�l�sokkal  az 1,8 Machot. A tesztrep�l�sek vezet� berep�l�pil�t�ja Roland Glavany volt. A protot�pus sikere m�r megrendel�shez vezetett, a l�gier� t�z darabot rendelt az �ttervezett Mirage IIIA rep�l�g�pb�l. A t�rzset majdnem k�t m�terrel meghosszabb�tott�k, a sz�rny fel�let�t megn�velt�k, a hajt�m� az 58,9 kN-ra n�velt tol�erej� SNECMA ATAR 09B volt. A rep�l�g�pet Thomson–CSF Cyrano Ibis r�di�lok�torral �s f�kerny�vel szerelt�k fel. 1958  m�jus�ban rep�lt el�sz�r, �s el�rte a 2,2 Mach sebess�get, �gy az els� eur�pai g�p lett, amely gyorsabban rep�lt a hangsebess�g k�tszeres�n�l, p�r h�nappal megel�zve az angol Lightning vad�sz P-1 �s P-2  protot�pusait, melyek Armstrong-Siddeley Sapphire hajt�m�vei nem rendelkeztek ut�n�get�vel, a Rolls-Royce Avon ut�n�get�j�vel pedig gondok voltak. A megrendelt t�z el�sz�riag�pet 1959 december�re sz�ll�tott�k le.