A MiG–21 (oroszul: МиГ–21; NATO-k�dja: Fishbed) a Szovjetuni�ban, a Mikojan–Gurjevics Tervez�irod�ban (OKB–155) az 1950-es �vek m�sodik fel�ben kifejlesztett teljesen f�m�p�t�s�, f�lh�jszerkezet�, deltasz�rny�, beh�zhat� fut�m�vel, g�zturbin�s sug�rhajt�m�vel, ut�n�get�vel, hermetikusan z�rhat� kabinnal, katapult�l�ssel ell�tott, egyszem�lyes, els�sorban frontvad�sz feladatk�rre kifejlesztett kis hat�t�vols�g�, merevsz�rny� rep�l�g�pt�pus.

Az 1950-es �vek els� fel�ben, az egyszeres hangsebess�g 1947. okt�ber 14-ei �tl�p�se �s a koreai h�bor� ut�n, a fejlett orsz�gok pil�t�i egy �j, kis �sszt�meg mellett nagy teljes�tm�ny� vad�szrep�l�g�p kifejleszt�s�t javasolt�k, ami a k�vetkez� konfliktusban biztos�tja nekik a l�giharc sikeres, eredm�nyes megv�v�s�t. Term�szetesen a konstrukt�r�k �s politikusok is �j c�lt t�ztek ki maguk el�: a hangsebess�g k�tszeres�nek �tl�p�s�t. A MiG–15  �ltal k�pviselt szeml�leti ir�nyvonal a MiG–19-ben cs�csosodott ki, a nyilazott sz�rny el�rte v�gs� korl�tait. Igaz ugyan, hogy a Szuhoj tervez�iroda m�g fejlesztett ezzel a szeml�lettel (Szu–7, Szu–9), de a MiG-iroda gyakorlatilag befejezte a nyilazott sz�rny� rep�l�g�pek tervez�s�t �s gy�rt�s�t, s ezzel �j, j�ratlan �tra l�pett. Az �j g�p alapj�t eredetileg a MiG-19 szolg�ltatta volna, azonban ennek t�bbsz�ri �t�p�t�s�vel sem siker�lt el�rni a 2 Mach  sebess�get: 1954-ben felsz�llt a Je–1-es, 1955-ben az 55 fokra nyilazott sz�rny�, 3800kp (38 kN) tol�erej� RD-9 hajt�m�ves Je–2-es protot�pus Gregorij Moszolov berep�l� pil�ta vezet�s�vel, de a kit�z�tt c�lt tov�bbra sem �rt�k el. A Je–2 protot�pus 2. p�ld�nya, a Je–2A �jabb, n�mileg er�sebb Mikulin hajt�m�vet kapott, az AM–11-et (k�s�bb R–11 lett a neve). Ezt G. A. Szedotov rep�lte el�sz�r 1956. febru�r 14-�n. A Je–4 protot�pus 1955 j�nius�ban egy �j, forradalminak sz�m�t� deltasz�rnyat kapott. A Je–4 tesztrep�l�sei azonban hatalmas kudarcot okoztak, a g�p lassabb volt el�dein�l, aminek els�sorban a gyenge hajt�m� volt az oka. Egy �j, az eddigiekn�l l�nyegesen er�sebb hajt�m� kifejleszt�se v�lt sz�ks�gess�, amit a Tumanszkij-tervez�iroda id�vel teljes�tett is. A 2. deltasz�rny� protot�pusba, a Je–5-be is a Je–2A RD–11 hajt�m�v�t �p�tett�k be. Ez 1956. janu�r 9-�n kezdte meg a rep�l�si teszteket V. A. Nyefedov berep�l�pil�t�val. A g�p 17 650 m-re emelkedve el�rte az 1970 km/h-s sebess�get. Azonban sok probl�ma akadt, p�ld�ul nem volt megfelel� a g�p keresztir�ny� stabilit�sa, valamint az �zemanyag fogyaszt�s sem volt kiel�g�t�. A tov�bbi fejleszt�seknek k�sz�nhet�en azonban siker�lt a hangsebess�g k�tszeres�nek �tl�p�se. A protot�pus els� nyilv�nos bemutatkoz�sa a Szovjet Rep�l�k (?L�gier�?) Napj�n t�rt�nt 1956 j�nius�ban, a Moszkva melletti Tusino rep�l�t�ren. 1958-ra elk�sz�lt egy �jabb protot�pus, amit m�g 2 db k�vetett. Ezek katonai jelz�se Je–6–1, Je–6–2 �s a Je–6–3 lett (NATO k�dneve Fishbed A), hajt�m�v�k pedig az �j Tumanszkij R–11–300 lett. A Je–6–1-gyel 1958. m�jus 20-�n kezdt�k meg a berep�l�st Nyefedov pil�t�val. A berep�l�si program j�l haladt, de a hetedik tesztrep�l�s alkalm�val a g�p hajt�m�ve 1800 m magass�gban le�llt, ami t�bbsz�ri ind�t�si k�s�rletre sem indult �jra. A pil�ta a katapult�l�si parancs v�grehajt�sa helyett a k�nyszerlesz�ll�s mellett d�nt�tt, melynek sor�n a f�ldt�l 1,5–2 m�terre a g�p oldalra d�lt, majd a f�ldet �r�s ut�n felborult �s 200 m-es cs�sz�s ut�n kigyulladt. A t�zet siker�lt gyorsan eloltani, de a kimentett pil�ta n�h�ny �ra m�lva belehalt s�r�l�seibe. A vizsg�lat kider�tette, hogy a hajt�m�-�jraind�t�shoz sz�ks�ges �zemanyag rendszer a benne keletkezett magas h�m�rs�klet, majd annak elleveg�s�d�se miatt �zemk�ptelenn� v�lt. A g�p felborul�s�t az okozta, hogy a tartal�k rendszer elektromos korm�nya �rz�kenyebb volt mint az els�dleges hidraulika rendszer, ez�rt a pil�ta t�l nagy korm�nymozdulatokkal vezette a g�pet, korrig�l�sra a f�ld k�zels�ge miatt m�r nem maradt ideje. A 2. �s 3. protot�pust ennek megfelel�en �t�p�tett�k, majd a 2. g�p 1958. szeptember 15-�n folytatta az f�lbeszakadt tesztsorozatot. Berep�l�pil�t�ja Mikojan megb�z�s�b�l Konsztantyin Kokkinaki volt. A 15. rep�l�s ut�n a roml� id�j�r�s miatt Moszkva mell�l d�lre, Krasznovodszkba  telep�ltek. A berep�l�si programot a 46. rep�l�ssel fejezt�k be. A 3. g�p decemberben �rkezett Krasznovodszkba, ezzel folytak a fegyverrendszer-tesztek. A 61. rep�l�s ut�n a t�pust sorozatgy�rt�sra alkalmasnak nyilv�n�tott�k �s megkapta a MiG–21F t�pusjelz�st. A katonai jelz�se Je–6, gy�rtm�nyjelz�se pedig „72” lett. Azonnal megkezdt�k az els� 30 db meg�p�t�s�t, ami 1959-ben el is k�sz�lt. 1960-ban a gorkiji 21. sz�m� gy�r (GAZ–21) 69 db-ot gy�rtott, de ez m�r az F–13-as volt.
A t�pus sok m�dos�t�son, fejleszt�sen ment kereszt�l, mialatt kora egyik legf�lelmetesebb, a Vars�i Szerz�d�s (VSZ) tag�llamainak els�dleges vad�szrep�l�g�p�v� fejl�d�tt, a katonai rep�l�s egyik meghat�roz� m�rf�ldk�ve lett. Felt�nt a hidegh�bor� minden „forr�” pontj�n. Felt�nt Vietnam, Afganiszt�n, a K�zel-Kelet, �zsia valamint Afrika eg�n is, a NATO els�dlegesen lek�zdend� vad�szg�p t�pus�v� v�lt. Eredm�nyess�ge a szovjet l�gv�delmi rendszerek elv�b�l fakad�an nem tekinthet� kifejezetten j�nak, kora m�s t�pusaival szembeni kudarcai gyakran a nem szovjet �zemeltet� �llom�ny kik�pzetts�gi fok�nak �s motiv�lts�g�nak, illetve nem az elektrotechnikai rendszerekben mutatkoz� egyre nagyobb szovjet h�tr�nynak tudhat� be, hanem annak, hogy a szovjet rendszer a f�ldr�l kapott parancsok teljes�t�s�re �p�lt.

Az alt�pusokat a Szovjetuni�n k�v�l a VSZ tag�llam�ban, Csehszlov�ki�ban, valamint Indi�ban �s K�n�ban is gy�rtott�k. A Szovjetuni� 3 gy�r�ban a gy�rt�s 28 �ve alatt 30 alt�pust fejlesztettek ki, amik a F�ld 48 orsz�g�ban teljes�tettek szolg�latot, s�t, n�h�nyban m�g ma is teljes�tenek. Legy�rtott darabsz�ma miatt ki�rdemelte a „legnagyobb darabsz�mban gy�rtott g�zturbin�s sug�rhajt�m�ves vad�szrep�l�g�p” c�m�t.