J�nius 1.
A Brazil L�gier� �t rep�l�g�ppel, k�t helikopterrel a Fernando de Noronha-szigetcsoportr�l valamint h�rom haj�val, a Francia Haditenger�szet h�rom rep�l�g�pe – kett� a partv�delmi �s egy a tengerfel�gyeleti alakulatokt�l – a francia �zemeltet�s� Dakar-Ouakam-i 160. l�gib�zisr�l (Base a�rienne 160) kiindulva kezdt�k meg a keres�st. Seg�t�s�kre a haditenger�szet is haj�kat ind�tott a t�rs�gbe. A dakari katonai rep�l�t�r �s a Fernando de Noronha-szigetcsoport k�z�tti t�vols�g megk�zel�t�leg 2700 km, amit a keres�sben r�szt vev� Atlantique 2 rep�l�g�pek 4,5-5 �ra alatt tesznek meg. A spanyol Csend�rs�g egy CASA CN–235-�s rep�l�g�ppel vett r�szt a keres�sben Cape Verd�r�l. A Brazil L�gier� j�nius 1-j�n semmit nem tal�lt, ez�rt az este lesz�llt�val felf�ggesztette a keres�st, k�t g�p�k, egy infrav�r�s kamer�val felszerelt C–130 �s egy szintetikus apert�r�j� radarral felszerelt Embraer R–99B kiv�tel�vel.

Franciaorsz�g az Egyes�lt �llamok felder�t� m�holdjainak seg�ts�g�t k�rte, de az nem ismert, hogy a holdak t�nylegesen beseg�tettek-e a keres�sbe. A ballisztikus rak�t�k ind�t�s�t infrav�r�s tartom�nyban figyel� Defense Support Program m�holdai �szlelhett�k a szabadon �g� kerozint, a Lacrosse m�holdak pedig r�di�lok�torukkal felfedezhetik a a g�p m�g felsz�nen l�v� roncsdarabokat. A r�di�elektronikai felder�t� holdak adatainak elemz�se pedig a rep�l�g�p senki �ltal nem �rz�kelt esetleges r�di�forgalmaz�s�t fedheti fel.

A katasztr�fa felt�telezett id�pontja ut�n n�h�ny, a k�rny�ken j�r� rep�l� �s haj� l�tott a lehets�ges katasztr�f�ra utal� jeleket. A TAM Linhas A�reas egy rep�l�g�p�nek szem�lyzete narancssz�n� pontokat v�lt l�tni az �ce�n felsz�n�n, melyeket okozhatott a tengerfelsz�nen �g� kerozin is, egy francia teherhaj�, a Douce France pedig a TAM rep�l�g�p �ltal megjel�lt helysz�n k�zel�ben a felsz�nen sodr�d� roncsokat l�tott.

J�nius 2.
M�snap, j�nius 2-�n a Francia Haditenger�szet k�t haj�ja, a Foudre partrasz�ll�t� haj� �s a Vent�se fregatt a felt�telezett lezuhan�s k�rzet�be indultak, majd csak a h�t m�sodik fel�ben �rkeztek meg a ter�letre (a Vent�se legkor�bban szombaton �rkezik a kutat�z�n�ba). A felsz�ni kutat�shoz k�s�bb a csatlakozott egy francia �s k�t holland kereskedelmi haj� is. Brazil bejelent�s szerint kora d�lut�n felsz�nen sodr�d� roncsdarabokat, t�bbek k�z�tt rep�l�g�p-�l�seket �s egy ment�mell�nyt tal�ltak a Fernando de Noronha-szigetcsoportt�l 720 kilom�terre �szakkeletre, a rep�l�g�p tervezett �tvonal�t�l 80 kilom�terre keletre. A roncsok mintegy 60 kilom�terre voltak egym�st�l,[13][14] de azt k�s�bb c�folt�k, hogy az Airbushoz tartoztak.[15] Ezek a roncsok m�g nem azonos�thatt�k egy�rtelm�en a rep�l�g�pet, azonban a keres�si ter�letet nagyban konkretiz�lt�k. Az el�zetes tervek szerint magyar id� szerint (CEST) 17:00-kor a Francia L�gier� egyik E–3 Sentry l�gt�rellen�rz� rep�l�g�pe sz�llt volna fel, amely el�bb a dakari rep�l�t�rre telep�l, majd onnan v�gez koordin�l�si rep�l�feladatokat �s az Airbus „fekete dobozainak” r�di�jeleit pr�b�lja meg felfogni. Az indul�s azonban n�mi k�s�st szenvedett, �gy csak kedd �jszaka indult �tnak. Az �ttelep�l�sben egy l�gi ut�nt�lt�sre �tszerelt C–135FR seg�tette. �gy a francia katonai rep�l�g�pek sz�ma �tre n�tt a t�rs�gben, a tenger�szet kor�bbi k�t Atlantique 2-es�vel �s egy Falcon 50-es�vel. Az Amerikai Haditenger�szet is rendelkez�sre bocs�tott egy P–3C Orion-t, mely Salvadorban �llom�sozott, �s eredetileg a k�b�t�szercsemp�szek ellen alkalmazt�k.[16] A kutat�si munk�latok igen rossz id�j�r�si k�r�lm�nyek k�z�tt zajlanak, amit a fejlett avionik�j� rep�l�eszk�z�k alkalmaz�s�val igyekeznek lek�zdeni.

M�g ezen a napon a t�rs�gbe indult a Pourquoi pas? (jelent�se Mi�rt ne?) nev� francia polg�ri-katonai kutat�haj�, melynek kistengeralattj�r�i 6000 m�teres m�lys�gig k�pesek lemer�lni. Az Atlanti-�ce�n �rintett ter�let�n k�r�lbel�l 4700 m�ter a legnagyobb m�lys�g.

J�nius 3.
A Brazil Haditenger�szet Graja� korvettje el�rte a rep�l�g�p roncsainak megtal�l�si hely�t. Braz�lia �sszesen �t hadihaj�t k�ld�tt a t�rs�gbe, a Constitui�ão fregatt �s a Caboclo korvett j�nius 4-�n �rt a ter�letre, a Bos�sio fregatt 6-�n, az Almirante Gastão Motta tanker 7-�n. Lokaliz�lt�k �s behat�rolt�k a ter�letet, ami egy 5 km-es s�vban Braz�li�t�l k�r�lbel�l 1300 km-re tal�lhat�. A roncsok MAD-m�r�sek (m�gneses anom�lia detektor) szerint 5-6 ezer m�teres m�lys�gben vannak. Alain Bouillard balesetvizsg�l� sajt�t�j�koztat�n bejelentette, hogy az id�k�zben ki�rt�kelt, rep�l�g�pr�l �rkez� telemetriai adatok szerint kifog�stalan m�szaki �llapotban sz�llt fel a Rio-i rep�l�t�rr�l, azonban k�s�bb m�r a pil�taf�lke egyes m�szereinek jegesed�s�t mutat� adatokat k�z�lt a fed�lzeti rendszer az ir�ny�t�toronnyal.

A v�zfelsz�nen �jabb roncsdarabokat tal�ltak, t�bbek k�z�tt val�sz�n�leg a rep�l�g�pt�rzs oldal�nak egy 7 m�teres darabj�t, a kedden tal�lt roncsokt�l 90 kilom�terre d�lre.[18] J�nius 5-�n az �sszes addig tal�lt roncsr�l k�z�lt�k, hogy nem az elt�nt rep�l�g�phez tartoznak, majd 6-�n ezt visszavont�k.

A francia vez�rkar sz�viv�je – Christophe Prazuck fregattkapit�ny (Capitaine de fr�gate) – szerint a tenger m�ly�n l�v� roncsokat fel kell hozni a felsz�nre �s ki kell elemezni, hogy val�ban a lezuhant g�p�t tal�lt�k-e meg. A francia korm�ny bejelentette, hogy az �ldozatok hozz�tartoz�it az �llam k�lts�g�n sz�ll�tj�k a helysz�nre, hogy ler�j�k kegyelet�ket.

A p�rizsi Notre Dame-ban �kumenikus gy�szszertart�st tartottak az �ldozatok�rt �s a t�l�l�k�rt. A szertart�son r�mai katolikus, protest�ns, ortodox kereszt�ny, zsid�, �s muszlim papok is r�szt vettek. A sz�kesegyh�zba a csal�dtagokon k�v�l csak az Air France l�git�rsas�g alkalmazottait engedt�k be. A szertart�s kezdet�n Andr� Vingt-Trois b�boros, p�rizsi �rsek olvasta fel azt az �zenetet, amelyben XVI. Benedek p�pa m�ly egy�tt�rz�s�t fejezte ki a katasztr�f�ban elhunytak csal�djainak. A magyar hozz�tartoz�kkal a K�l�gyminiszt�rium folyamatos kapcsolatban �ll, k�z�lte M�trai Zsuzsanna k�l�gyi sz�viv�.

J�nius 4.
A brazil v�delmi miniszter – Nelson Jobim – 4-e hajnali sajt�t�j�koztat�j�n az eddigi adatok szerint kiz�rtnak tartja a g�p leveg�beni felrobban�s�t, az egyben zuhant az �ce�nba, amit a v�zfelsz�nen l�that� kerozinfoltokkal t�masztott al�. Felrobban�s ut�n ezek el�gtek volna, illetve a felsz�nen is �gn�nek, vagy nem lenn�nek l�that�ak. Meg�rkezett a brazil Constitui�ão �s a Caboclo is a kutat�z�n�ba. Ha megtal�lj�k a rep�l�si adatr�gz�t�ket, azok kielem�se csak a Pourquoi pas ? be�rkez�se ut�n kezd�dhet meg, annak tengeralattj�r�ival. A francia polg�ri-katonai kutat�haj� a j�v� h�t elej�n �rkezik meg a helysz�nre.

J�nius 5.
A Francia Haditenger�szet a t�rs�gbe vez�nyelte az SNA Emeraude Rubis-oszt�ly� atommeghajt�s� vad�sz-tengeralattj�r�j�t, mely a tervek szerint a fekete dobozok megtal�l�s�ban fog seg�teni.

J�nius 6
Kora reggel k�t f�rfi utas holttest�t megtal�lt�k a brazil kutat�alakulatok kb. 670 km-re �szakkeletre a Fernando de Noronha-szigetcsoportt�l. A sziget Braz�lia partjait�l 355 km-re �szakkeletre fekszik. Az egyik utas egy k�k rep�l�g�p�l�sbe volt sz�jazva. Az �l�sen tal�lt sorozatsz�m egyezett a g�p sz�m�val. M�s t�rgyak is el�ker�ltek, �gymint egy k�zit�ska, benne egy besz�ll�k�rtya, egy laptop, t�bb oxig�nmaszk, h�tizs�k.[20] Az Air France meger�s�tette, hogy a jegy az elt�nt j�ratra sz�lt.[21] A jelent�s szerint ezeken k�v�l m�g m�s roncsdarabok is �sznak a vizen, ezek felt�telezhet�en a lezuhant g�phez tartoztak.

J�nius 7.
A keres�alakulatok tov�bbi 14 holttestet �s rengeteg szem�lyes t�rgyat tal�ltak k�r�lbel�l 70 kilom�terre att�l a helyt�l, ahonnan a rep�l�g�p az utols� automata �zenetet k�ldte. Az utasok szem�lyazonoss�ga egyel�re ismeretlen, ugyanis semmilyen azonos�t� irat nem volt n�luk. Ezeken k�v�l �jabb testeket is l�ttak, melyek�rt haj�k indultak.

J�nius 7-e ut�n
A kutat�s sor�n megtal�lt�k a g�p f�gg�leges vez�rs�kj�nak egy nagyobb darabj�t ill. tov�bbi holttestek ker�ltek el�.[23] Az els�k�nt megtal�lt holttesteket a haj�kr�l a Fernando de Noronha-szigetekre, onnan pedig a braz�liai Recife v�ros�ba sz�ll�tj�k. Itt k�s�rletet tesznek azonos�t�sukra, majd r�szletes vizsg�latnak vetik al� �ket. A brazil haditenger�szet sz�viv�je k�z�lte, hogy a keres�st mindaddig folytatj�k, m�g rem�ny van �jabb holttestek �s roncsdarabok kiemel�s�re. de j�n. 19-e el�tt nem hagyj�k abba, ut�na pedig k�t naponk�nt fel�lvizsg�lj�k hogy folytatj�k-e. A tervek szerint a keres�st legfeljebb j�n. 25-ig folytatj�k. A keres�st a rossz id�j�r�s nehez�ti.

A francia haditenger�szet SNA Emeraude tengeralattj�r�ja id�k�zben meg�rkezett a helysz�nre �s megkezdte a fekete dobozok felkutat�s�t. A keres�st egy 70 kilom�ter sugar� k�rben v�gzi h�rom felsz�ni haj� �s a tengeralattj�r�. J�nius 22-�n az egyik francia keres� haj� �szlelte az egyik adatr�gz�t� jel�t. A jel forr�s�nak felkutat�sa megkezd�d�tt a Pourquoi Pas? haj� Nautilus nev� mini tengeralattj�r�j�nak a seg�ts�g�vel. K�s�bb a francia k�zleked�si miniszt�rium munkat�rsa c�folta a francia lap h�r�t. A keres� haj� val�ban hallott jeleket, de azok nem a keresett adatr�gz�t�kt�l sz�rmazna.  J�nius 25-�n az Air France bejelentette, hogy azonos�tott�k a g�p kapit�ny�nak �s az egyik utask�s�r�nek a holttest�t.

A brazil hadsereg sz�viv�je j�nius 27-�n jelentette be, hogy abbahagyj�k a kutat�st, mivel tov�bbi maradv�nyok �s roncsdarabok megtal�l�s�ra kev�s az es�ly. A francia haj�k folytatj�k a kutat�st a rep�l�si adatr�gz�t�k ut�n.

A baleset kivizsg�l�sa
A vizsg�latot a civil rep�l�s balesetekkel foglalkoz� francia hat�s�g, a BEA (teljes nev�n Bureau d'Enquêtes et d'Analyses pour la s�curit� de l'Aviation Civile) v�gzi. A fel�ll�tott bizotts�got Alain Bouillard vezeti. A francia hat�s�g az amerikai NTSB-t (National Transportation Safety Board) is felk�rte a r�szv�telre. Ennek f� oka az, hogy a szerencs�tlen�l j�rt rep�l�g�p n�h�ny fontos elem�t amerikai v�llalatok gy�rtj�k. Ilyen v�llalat a General Electric (a hajt�m�vet sz�ll�tott�k) �s a Honeywell (elektronikai r�szegys�gek). A bizotts�g munk�j�ban r�szt vesznek az Air France �s az Airbus v�llalat szak�rt�i is. A vizsg�lat kezdeti szakasz�ban a roncsok �s az emberi maradv�nyok felkutat�s�ra �sszpontos�tottak. Tov�bbra is kiemelt fontoss�g� feladat a fed�lzeti adat- �s hangr�gz�t� berendez�sek (a fekete dobozok) megtal�l�sa. Azonban kev�s rem�nyt l�tnak erre, egyr�szt, mert a katasztr�fa helye sem ismert, m�sr�szt, mert az �ce�n m�lys�ge a k�rny�ken n�h�ny helyen el�ri a 6000 m�tert is, feneke pedig nagyon egyenetlen.

A katasztr�f�val kapcsolatban kev�s t�nyszer� adat �ll rendelkez�sre:

    * A g�p rep�l�si �tvonal�n az Egyenl�t� k�rny�k�n er�s viharz�na �s turbulens �raml�sok voltak[6]
    * A rep�l�g�p �ltal k�ld�tt �zenetek alapj�n kijelenthet�, hogy a sebess�g m�r�se sor�n inkonzisztencia l�pett fel, azaz a rep�l�si sebess�g m�r�se hib�s volt[34]
    * Az Airbus A330 f�gg�leges vez�rs�kja csaknem s�rtetlen�l, egy darabban ker�lt el�
    * Az �ce�nban megtal�lt holttestek vizsg�lata sor�n meg�llap�tott�k, hogy az �ldozatok t�dej�ben nincs tengerv�z, test�k�n �g�snyomok nem l�that�ak, valamennyi�k t�bbsz�r�s csontt�r�st szenvedett. Tov�bb� az eddig megtal�lt �ldozatok nagy ter�leten sz�r�dtak sz�t[35]

A vizsg�l�bizotts�g azt is k�z�lte, hogy az Airbus A320/A330/A340 modellek egyik fajta Pitot-cs�v�vel m�r kor�bban is voltak probl�m�k, ugyanis nagy magass�gon hajlamosak voltak a jegesed�sre. Emiatt az Airbus v�llalat �j szenzorokat fejlesztetett ki �s a kor�bbiak cser�j�t aj�nlotta �gyfeleinek. Az Air France k�z�lte, hogy a probl�m�s �rz�kel�k cser�j�t 2009. �prilis 27-�n kezdte meg az A330-as flott�j�n, de a szerencs�tlen�l j�rt g�pen m�g nem v�gezt�k el. Ugyanakkor a Pitot-cs� pontos szerepe a katasztr�f�ban - a t�l kev�s konkr�t adat miatt - egyel�re tiszt�zatlan. Sajt�t�j�koztat�n elhangzott m�g az is, hogy az eddigi adatok alapj�n az �llap�that� meg, hogy a g�p indul�skor m�szakilag teljesen rendben volt. A vizsg�l�bizotts�g az el�zetes jelent�st j�nius v�g�re �g�rte.