A kev�s adat miatt sok spekul�ci� l�tott napvil�got.

A rep�l�g�p �ltal k�ld�tt automatikus �zenetek arra utalnak, hogy a g�p sebess�g�t m�r� Pitot-cs�vel gondok voltak. A m�szer felt�telez�sek szerint hib�s adatokat k�z�lt a pil�t�kkal, akik ezen adatok alapj�n t�l nagy sebess�ggel rep�lhettek a g�ppel. Az er�s viharban a t�l nagy sebess�g er�s r�zk�d�st okozhatott, ami a g�p sz�tes�s�hez vezetett.
Az a t�ny, hogy az �ldozatok t�dej�ben nem tal�ltak tengervizet, ill. hogy nagy ter�leten sz�r�dtak sz�t azt a felt�telez�st er�s�ti, hogy a g�p a leveg�ben darabokra t�rt. Ezt a meg�llap�t�st tov�bb er�s�ti az, hogy a f�gg�leges vez�rs�k egy darabban ker�lt el�. Ha egy rep�l�g�p egy darabban v�zfel�letnek csap�dik, akkor rendszerint apr� darabokra t�rik eg�sz s�rk�nyszerkezete.
Az �g�snyomok hi�nya a holttesteken �s az el�ker�lt roncsdarabokon val�sz�n�tlenn� teszi, hogy t�z �t�tt volna ki vagy robban�s t�rt�nt volna a fed�lzeten.
A g�p teljesen elektronikus ir�ny�t�s� („Fly by wire”), de elektronikus ir�ny�t�rendszere n�gyszerezett, �s a rep�l�g�p f�m szerkezete megv�di az elektromos impulzusokt�l. A rendszer meghib�sod�sa eset�n a rep�l�g�p korl�tozott m�rt�kben mechanikusan is korm�nyozhat�. A sz�m�t�g�pes vez�rl�rendszer gondoskodik arr�l is, hogy a pil�t�k ne hajthassanak v�gre olyan man�vert, ami a rep�l�s stabilit�s�nak elveszt�s�vel, vagy a rep�l�g�p szerkezet�nek t�lterhel�s�vel j�rhat. Amennyiben a sz�m�t�g�pes vez�rl�rendszer meghib�sodik, a hiba m�rt�k�t�l f�gg�en ezek a biztons�gi berendez�sek is egyre kev�sb� m�k�dnek, a mechanikus vez�rl�s eset�n teljesen ki is iktat�dnak, ez a turbulens leveg�ben vezethetett olyan rep�l�si helyzethez, amelyben a rep�l�g�p �tesett, vagy a s�rk�ny egyes szerkezeti elemei elt�rtek.Az American Airlines 587-es j�rat�nak katasztr�f�j�t hasonl� ok id�zte el�, akkor az Airbus A300-as f�gg�leges vez�rs�kja t�rt le egy el�tte halad� Boeing 747 �ltal okozott turbulencia �s egy t�l intenz�v korm�nymozdulat egy�ttes k�vetkezm�nyek�nt.
2008. okt�ber 7-�n a Qantas 72-es j�rat�t rep�l� A330-as a sz�m�t�g�p meghib�sod�sa (egyenes rep�l�s k�zben �gy �rz�kelte, hogy a pil�ta hirtelen, meredek sz�gben emelkedni pr�b�l, amit korrig�lt) miatt hirtelen s�llyed�st hajtott v�gre, amelyb�l siker�lt a g�pet kivenni, de az utasok �s a szem�lyzet tagjai k�z�l t�bb mint 100 f� megs�r�lt, 12-en s�lyosan. Hasonl� meghib�sod�s viharos id�ben sokkal s�lyosabb k�vetkezm�nyekkel j�rhat.
A rep�l�g�p utaz�magass�g�n az utaz�sebess�g be nem tart�sa is okozhatta a katasztr�f�t. Viszonylag nagy magass�gon, ritka leveg�ben rep�lve az �tes�si sebess�g magas, a hangsebess�g viszont alacsony, a rep�l�g�p e k�t sebess�g�rt�k k�z�tti tartom�nyban rep�lhet (maxim�lis sebess�ge 0,86 Mach). Enn�l kisebb sebess�g eset�n �tes�s, nagyobb sebess�g eset�n a s�rk�nyszerkezet s�r�l�se k�vetkezik be. A zivatarban l�v� er�s turbulencia �s sz�lny�r�s ebben az esetben tov�bb nehez�ti a helyzetet.
Nagyon er�s turbulencia okozhatott v�gzetes s�r�l�seket.
Terrorizmusra utal� jelekre eddig nem bukkantak. A g�p rendszereinek t�bb percen �t tart� t�nkremenetele �s az �ce�n felsz�n�n l�v� (el nem �gett) olajfolt val�sz�n�tlenn� tesz b�rmilyen robbant�st.
Az Airbus A330 biztons�gos rep�l�g�p (15 �v alatt egyetlen p�ld�nya zuhant le, az is berep�l�pil�t�k kik�pz�se k�zben, utasok n�lk�l). Az F–GZCP lajstromjel� (MSN 660 gy�rt�si sz�m�) rep�l�g�pet 2005 �prilis�ban gy�rtott�k, 2500 rep�l�s alatt 18 800 �r�t rep�lt.[38] A g�p kapit�ny�nak 11 000 rep�lt �r�ja volt, 21 �ve volt az Air France pil�t�ja.
A szak�rt�k t�bb, egyenk�nt nem v�gzetes hiba egyidej� bek�vetkezt�t val�sz�n�s�tik.

Az Atlanti-�ce�nba zuhant Airbus 228 utasa k�z�l 50 embert siker�lt azonos�tani.