A Szlovák Légierő An–24-es repülőgépének 2006-os katasztrófája a független Szlovákia történetének eddigi legnagyobb légi szerencsétlensége. A repülőgép Koszovóból  hazatérő szlovák békefenntartó katonákat szállított Szlovákiába, amikor 2006. január 19-én Magyarország északi részén, Hejce és Telkibánya  községek között lezuhant. A fedélzeten tartózkodó 43 fő (a 8 fős személyzet és 35 fő utas) közül egy élte túl a balesetet.

A balesetet szenvedett 50 üléses An–24V szállító repülőgépet 1969-ben gyártották a kijevi 473. sz. Állami Repülőgépgyárban (GAZ–473), gyári száma 97305605, a Szlovák Légierőben 5605 oldalszámmal állt szolgálatban 1993. január 1-jétől.

2006. január 19-én a NATO KFOR-missziójában  részt vevő, a hat hónapos szolgálatukat letöltött békefenntartókat szállította haza Szlovákiába. A repülőgép a Prishtina nemzetközi repülőtérről indult, úticélja a Kassa nemzetközi repülőtér volt.

A repülőgéppel helyi idő szerint kb. 20.39-kor veszítette el a kapcsolatot a légiirányítás. A repülőgép a Hejce és Telkibánya között található 700 m magasságú Borsó-hegynek ütközött. A repülőgép lezuhanásakor kb. 20 km-re volt a kassai úticéljától, és kb. 3 km-re a szlovák–magyar határtól. A repülőgép a kassai légiirányító központtal volt kapcsolatban.

A repülőgép lezuhanása előtt a Borsó-hegyen 800 m-es hosszúságban és 30–40 m-es szélességben letarolta a fákat, majd a földbe csapódott, darabjaira szakadt, kigyulladt és kiégett. A repülőgép roncsai mintegy 1800 m²-es területen szóródtak szét. A mentést nehezítette a hideg időjárás és a baleset helyszínének nehéz megközelíthetősége.

A baleset egyetlen túlélője a lezuhanáskor a repülőgép mosdójában tartózkodó Martin Farkaą főhadnagy. Ő a gép lezuhanásakor koponya- és tüdősérüléseket szenvedett, a becsapódáskor rövid időre elveszítette az eszméletét. Miután magához tért, mobiltelefonon felhívta feleségét Szlovákiában, majd Farkaą felesége értesítette a szlovák hatóságokat a repülőgép lezuhanásáról. A helyszínt először a szlovák mentőegységek érték el.

Összesen 42-en haltak meg. A teljes 8 fős személyzet és a 35 utas közül 34 elhunyt a balesetben. Az áldozatok:

Michal Agent, Igor Angelovič, Ján Balog, Ąuboą Balucha, Ąuboą Belák, Jozef Bigas, Peter Cogan, Vlastimil Čepičan, Pavol Čigaą, Marián Fábry, Alexander Gaál, Bronislava Gregorovičová, Daniel Gumenický, Martin Haber, Ján Hejduk, Marián Illéą, ©tefan Ivan, Adriana Joppová, Tomáą Kardoą, Ondrej Keszi, Marek Kičinko, Peter Komora, Peter Kotvan, Peter Kriątan, Norbert Kumančík, Róbert Letko, Karol Malatin, Ąuboą Martinček, Miroslav Novák, Rastislav Novák, Dominik Ocelka, Ąudovít Orlický, Peter Orlovský, Duąan Paµúch, Jana Peątová, Igor Scigeµ, Róbert Soµava, Vladimír Sopúch, Michal ©tang, Róbert Tulipán, Tomáą ®ipaj, Juraj ®ubor.

A vizsgálatok megállapították, hogy a repülőgép katasztrófáját pilótahiba okozta. Egyrészt a gép túl korán kezdte meg a süllyedést a kassai leszálláshoz, másrészt a lezuhanáskor 3 km-re keletre eltért a kijelölt, a Hernád folyó völgye fölött húzódó útvonaltól és a Zempléni-hegység fölé sodródott.

Az áldozatok búcsúztatására 2006. január 26-án került sor Eperjesen, amelyen részt vett Jaap de Hoop NATO-főtitkár is. 2007. március 30-án a Szlovák Védelmi Minisztérium épületében emléktáblát avattak az áldozatok emlékére. A katasztrófa egy éves évfordulóján a szlovák és magyar hivatalos szervek képviselői, az áldozatok hozzátartozói és az egyetlen túlélő részvételével a baleset helyszínén megemlékezést tartottak. Hejce központjában, a katolikus templom közelében emlékművet állítanak.