Jelenleg rak�ta az egyetlen olyan eszk�z, amivel tudom�nyos laborat�riumokat, sz�ll�t�eszk�z�ket tudunk az �rbe  juttatni. A rak�ta reakt�v elven m�k�dik. Ezt az elvet Isaac Newton fogalmazta meg a mozg� testek kinetik�j�ra vonatkoz� III. axi�m�j�ban, eszerint k�t test egym�sra hat�sakor az er�k mindig p�ronk�nt l�pnek fel, a hat�er�vel ellent�tesen egy azonos nagys�g� �n. reakci�er� l�p fel. A jelens�get m�r Newton el�tt is tapasztalt�k, p�ld�ul fegyverekn�l  �rezhet� a „visszar�g�s”. Az elv a k�vetkez�: ha egy z�rt tart�lyban nagy nyom�s� g�z van, amit egy ny�l�son kereszt�l hagyunk ki�ramlani, akkor a ki�raml�s ir�ny�val ellent�tes ir�ny� ellener� fogja mozgatni a tart�lyt. Term�szetesen ez az er� csek�ly, legal�bbis ahhoz, hogy �rhaj�kat  vagy m�holdakat  �ll�tsunk vele p�ly�ra. A mozgat� er�t az impulzus  megv�ltoz�sa adja, (term�szetesen a ki�raml� g�z mozg�smennyis�g�re gondolunk) F = dI / dt  (a k�pletet szint�n Newton adta meg). Ezt az egyenletet integr�lva a v�ltoz� t�meg� rak�ta v�gsebess�g�re (a rak�ta t�mege a g�zki�raml�s miatt cs�kken) a

V(t)= c \times ln(m_0 / m(t)),

�n. Ciolkovszkij-egyenletet kapjuk.

Ahol

    * c: a g�z ki�raml�si sebess�ge,
    * m0/m(t) a rak�ta t�megar�nya (kezdeti t�meg / v�gs� t�meg),
    * V(t) pedig a v�gsebess�ge.

Ebben az esetben eltekintett�nk a gravit�ci�s hat�st�l, melyet besz�m�tva az egyenlet a

V(t)= c \times ln(m_0 / (m_0 - mt)) - gt

alakra hozhat�, ahol m a ki�raml� g�z t�mege. Teh�t a rak�ta sebess�ge f�gg a ki�raml� g�z sebess�g�t�l. A c�l teh�t nagyobb ki�raml�si sebess�g el�r�se; l�thattuk, hogy a hideg, nagy nyom�s� g�z energi�ja kev�s. Az anyagok el�get�se sor�n gyorsan keletkez� g�zok h�m�rs�klete, illetve z�rt t�rben, a nyom�sa el�g nagy lehet, teh�t bels�energi�juk is nagy, ezt kell mozg�si energi�v� alak�tani.

Ezt a feladatot (ti. a munkak�zeg gyors�t�s�t) az �n. rak�tahajt�m�vek v�gzik. A rak�tahajt�m� egy k�l�nleges sug�rhajt�m�, mely k�rnyezet�t�l f�ggetlen�l m�k�dik, hiszen a m�k�d�shez sz�ks�ges hajt�anyag-ot �s az �g�shez sz�ks�ges oxid�l� anyagot is maga a rak�ta sz�ll�tja. Ez�rt m�k�dhet a rak�ta hat�konyan a v�kuumban vagy ak�r v�z alatt is. Aszerint, hogy a munkak�zegk�nt szolg�l� g�zt milyen m�don gyors�tj�k fel megk�l�nb�ztet�nk k�miai-, nukle�ris- �s elektromos hajt�m�veket. Jelenleg k�miai rak�tahajt�m�veket haszn�lnak, az elektromos rak�t�k nem elterjedtek, az atom rak�t�k m�g csak k�s�rleti st�diumban vannak. A k�miai hajt�m�vek hagyom�nyos t�zel�anyagok el�get�s�b�l nyerik a magas h�m�rs�klet� g�zokat, melyeket a f�v�k�n kivezetve gyors�tanak. A k�miai hajt�m�veket a felhaszn�lt t�zel�anyag halmaz�llapota szerint szil�rd, foly�kony vagy hibrid hajt�anyag�aknak nevezz�k.

A mai hajt�anyagokkal illetve hajt�m�vekkel Kb. 3000 – 5000 m/sec ki�raml�si sebess�get lehet el�rni, �s ez az els� kozmikus sebess�ghez kev�s. A m�sik fontos t�nyez�, a t�megar�ny ugyanis a gyakorlatban nem nagyobb 10-n�l, melynek term�szetes alap� logaritmusa 2,3. Ebb�l k�vetkezik, hogy egyetlenegy rak�tafokozattal nem tudunk jelenleg p�ly�ra �ll�tani hasznos terhet (b�r az USA-ban folytak k�s�rletek egyfokozat� rak�taj�rm�vel az �n. DC-X- el, t�bb-kevesebb sikerrel). A legjobb megold�s erre a l�pcs�z�s elve, azaz t�bb rak�tafokozat kombin�l�sa. Ha az els� rak�tafokozat ki�g, akkor lev�lik a komplexumr�l �s a m�sodik fokozat a gy�jt�s ut�n tov�bb gyors�tja az am�gy is k�nnyebb� v�lt rak�t�t. N�h�ny rak�ta els� fokozat�ra k�l�n gyors�t� rak�t�kat helyeztek el. �ltal�ban 3- 4 fokozatot alkalmaznak, de sz�lettek val�s�gos rak�ta�ri�sok is, mint p�ld�ul az amerikai Saturn V.