A rep�l�g�pek fejleszt�se napjainkban k�t ir�nyban halad. Az egyik ir�ny arra t�rekszik, hogy min�l kisebb fel- �s lesz�ll�si �thosszat ig�nyeljen a g�p, m�g a m�sik vonal a legnagyobb el�rhet� sebess�get t�zte ki c�lul.

Az utaz�si sebess�g n�vel�s�re az�rt van sz�ks�g, hogy az utasok a lehet� legkevesebb id�vesztes�ggel �rj�k el c�ljukat. A mostani leggyorsabb utassz�ll�t� g�p - a Concorde- 2 Ma sebess�ggel sz�guld menetrend szerint. (A Mach-sz�mot Ernst Mach (1838-1916) vizsg�lta el�sz�r, �s meghat�rozta, mint egy test halad�si- �s a hang terjed�si sebess�ge k�z�tti viszonyt.)

A m�rn�k�k m�r terveznek egy k�zel 1000 f�t befogad� rep�l�g�pet, aminek haszna abban rejlene, hogy ne legyenek olyan zs�foltak a l�gifolyos�k. H�tr�nya az, hogy a reptereken a be- �s kisz�ll�s sok id�t vesz ig�nybe, �s ez az utasok t�relm�re nincs j� hat�ssal.

Az �zemanyagok fejleszt�s�ben a hidrog�nt tartj�k a legoptim�lisabbnak, de anyagi okok miatt nem tudnak vele foglalkozni.

A mai kor legmodernebb rep�l�g�peiben joy-stick-kel korm�nyoznak, �s rep�l�s el�tt szinte mindent beprogramoznak. A pil�ta feladata itt csup�n annyi, hogy ellen�rizze az automatikusan lej�tsz�d� folyamatokat, de mindig k�szen �ll egy felmer�l� v�szhelyzet megold�s�ra.

Elk�pzel�sek egyike szerint a j�v�ben rep�l� rak�t�kkal utazn�nak emberek, kontinensek k�z�tt. Az�rt rak�t�kkal, hogy a menetid� csak percekben m�rhet� legyen, �s az�rt kontinensek k�z�tt, mert am�gy a rep�l�s vesztes�ges lenne. Sebess�ge megk�zel�ten� az els� kozmikus sebess�get (kb. 7,9 km/s), rep�l�si magass�ga pedig 100 km f�l�tt lenne. F�gg�leges fel- �s lesz�ll�sa k�z�tt ballisztikus p�ly�n mozogna.

Elk�pzelhet�, hogy haszn�latba �ll�tj�k a torl�-sug�rhajt�m�vet (aminek nincs mozg� alkatr�sze, mert a leveg� saj�t mag�t s�r�ti �ssze- kell� sebess�gn�l). Jelenleg arra t�rekednek, hogy a hardware-k seg�ts�g�vel a pil�t�t megszabad�ts�k szinte minden probl�m�t�l. Az sem elk�pzelhetetlen, hogy pil�ta sem kell majd, mert a sz�m�t�g�p mindent el fog v�gezni a pil�ta helyett.