Ferdinand Zeppelin egy w�rttembergi miniszter fiak�nt a Kontanzi-t� sziget�n l�v� sz�llod�ban sz�letett 1838-ban. �desapja a sv�jci Emmishoffenbe k�ldte, ahol unokatestv�rei t�rsas�g�ban n�tt fel �s ahol hal�l�ig lakott. 1853-ban a stuttgarti m�szaki k�z�piskol�ba j�rt, majd 1855-ben a ludwigsburgi katonai k�z�piskola kad�tja lett. 1858-ban hadnagyi rangot kapott �s a t�bingeni egyetemen �llamtudo�nyok, g�p�szet �s k�mia szakokon kezdett tanulm�nyokat. 1859-ben beh�vt�k a m�szaki alakulatokhoz, 1863-ban az amerikai polg�rh�bor�ban megfigyel�k�nt vett r�szt. Az 1866-os oszt�k-n�met h�bor�ban m�r t�rzskari tisztk�nt szolg�lt. Zeppelin 1869. augusztus 7-�n Berlinben megn�s�lt, feles�g�t�l Helena von Wolfft�l egy le�nygyermeke sz�rmazott. Egy �vvel k�s�bb m�r a francia-porosz h�bor�ban az elles�ges vonalak m�g�tt harcolt.

1882-t�l '85-ig az ulmi lovass�gn�l szolg�lt. 1891-ben a cs�sz�rt kritiz�l� kijelent�sei miatt elt�vol�tott�k a hadseregb�l.
1880-t�l kezdve foglalkoztatt�k a g�zzal t�lt�tt l�ghaj�k. Miut�n 1897-ben meghalt a magyar, keszthelyi sz�let�s� feltal�l� Schwarz D�vid, �zvegy�t�l megv�s�rolta, majd 1898-ban lev�dette a f�mszerkezet� l�ghaj� �tlet�t. 1899-ben elkezdte az els� saj�t l�ghaj� �p�t�s�t �s egy �vvel k�s�bb m�r h�rom rep�l�st hajtott vele v�gre a Bodeni-t� f�l�tt. Az egyre jobb rep�l�si eredm�nyek egyre nagyobb �rdekl�d�st �s n�pszer�s�get teremtettek szem�lye k�r�l. A m�sodik l�ghaj� megval�s�t�s�nak csak adom�nyokb�l tudta elkezdeni. 1908-ban az �j l�ghaj� Kornsand k�zel�ben a f�ldbe csap�dott. A baleset p�ld�tlan adakoz�si hull�mot v�ltott ki a n�metekb�l. 6 milli� m�rka �rkezett Zeppelinhez, aki e p�nzb�l l�trehozta a Zeppelin L�ghaj�gy�rat �s a Zeppelin alap�tv�nyt. A hadsereg megv�s�rolta �s hadrendbe �ll�totta a Zeppelint, de 1909-t�l kezdve a polg�ri haszn�lata is lehets�gess� v�lt. A Zeppelin-l�ghaj�kra alapozott N�met L�giforgalmi T�rsas�g (DELAG) 1914-ig 1500 felsz�ll�sa sor�n 35000 utast sz�ll�tott balesetmentesen. Az els� vil�gh�bor� sor�n �p�tett nagysz�m� l�ghaj�t bomb�z�sokra �s felder�t�sekre haszn�lt�k, �m ezeket a technikai fejl�d�s gyorsan t�lhaladta.

Zeppelin m�g az els� vil�gh�bor� v�ge el�tt meghalt. A gr�f ma hat n�met v�ros (Friedrichshafen, Worms, M�nchen, Stuttgart, Baden-Baden �s Ulm) d�szpolg�ra.
Commons
A Wikim�dia Commons tartalmaz gr�f Zeppelin t�m�j� m�dia�llom�nyokat.