1900:
j�lius 2. – Rep�l Ferdinand von Zeppelin els� merev l�ghaj�ja, az LZ1 Zeppelin, ami a Constance t�n�l, Friedrichshafenn�l 5 utast sz�ll�tott, 20 percig rep�lt.

1901:
j�lius 31. – N�met meteorol�gusok, Berson �s S�ring 10 800 m�ter magasra emelkedtek egy szabad ballonban.
Augusztus 18. – Gustave Whitehead rep�lt az � „leveg�n�l k�nnyebb” g�p�vel (Whitehead Aeroplane No. 21) a connecticuti Bridgeportn�l.
okt�ber 19. – a brazil Alberto Santos-Dumont, az Eiffel-torony k�r�l rep�lt a Number 6 ir�ny�that� l�ghaj�val, hogy begy�jtse a 100 000 frankos nyerem�nyt.
okt�ber 29. – Angli�ban megalap�tj�k a Royal Aero Clubot, vagyis a Kir�lyi L�gi Klubot .
Wilhelm Kress kipr�b�l egy h�romfedel� hidropl�nt, ami r�vid felemelked�s ut�n f�ldet �rve felborul.
december: A Wright-fiv�rek �jratervezt�k a No. 3 Glider sz�rnyait egy sz�lcsatorna seg�ts�g�vel.

1909:
okt�ber 17. – A francia Louis Bl�riot a Kis-R�kos gyakorl�t�ren v�grehajtja az els� magyarorsz�gi motoros rep�l�st.

1932:
Az �v elej�n elkezd�dik a PZL.23 Kara� lengyel frontbomb�z� �s felder�t� g�p tervez�se
febru�r 25. – t�bb polg�ri l�git�rsas�g �sszevon�s�val megalakul az Aeroflot
febru�r – Adolf Galland m�sodik vil�gh�bor�s �szpil�ta n�gyezer m�sik p�ly�z�val egy�tt jelentkezik a braunschweigi Verkehrfliegerschule-ba (polg�ri rep�l�iskol�ba), ahova h�sz t�rs�val egy�tt felveszik.
m�jus 21. – L�gibalesetben meghal Endresz Gy�rgy magyar �ce�nrep�l�.
okt�ber 15. – Jehangir Ratanji Dadabhoy Tata megalap�tja az Air India l�git�rsas�got.
Az �v v�g�t�l a Polikarpov I–5 k�tfedel� vad�szg�p �p�t�s�t az 1. sz. �llami Rep�l�g�pgy�rb�l (GAZ-1) �thelyezik a 21. sz. �llami Rep�l�g�pgy�rba (GAZ-21)

Madaras Aur�l, Mitter Lajos asztalossal az esztergomi rep�l�t�ren megalap�tja MOVERO Sportrep�l�k Esztergomi Szakoszt�ly�t
Lengyelorsz�gban megkezdik a PZL P.7a sorozatgy�rt�s�t; balesetekben megsemmis�l a PZL P.8 mindk�t protot�pusa
A Szovjetuni�ban elk�sz�l a Svecov M–11V csillagmotor, amelyn�l 200 �r�ra n�velt�k a nagyjav�t�sok k�z�tti �zemid�t
Az AVIANT Kijevi Rep�l�g�pgy�rban elk�sz�l az els� szovjet autogir�, a CAGI-ban kifejlesztett 4–EA.
Megalakul a Taskenti Rep�l�g�pgy�rt� Termel�si Egyes�l�s el�dje, a 84. sz. Rep�l�g�pjav�t� �zem
Elk�sz�l a PWS–54 lengyel posta- �s utassz�ll�t� rep�lõg�p egyetlen p�ld�nya �s protot�pusa.

1933:
Kelly Johnson havi 83 doll�ros fizet�ssel, szersz�mtervez�i beoszt�sban bel�p a Lockheed rep�l�g�pgy�rt�hoz. K�s�bb vil�gh�r� tervez�m�rn�kk� v�lik, t�bbek k�z�tt az � munk�ja az F–80 Shooting Star, az F–104 Starfighter �s a Skunk Works titkos gy�raiban elk�sz�lt U–2 �s SR–71 Blackbird.
Adolf Galland k�s�bbi m�sodik vil�gh�bor�s �szpil�ta r�szt vesz egy szigor�an titkos olaszorsz�gi rep�l�kik�pz�sen - N�metorsz�gnak ebben az id�ben a Versailles-i b�keszerz�d�s �rtelm�ben m�g nem lehetett l�giereje.
Arkagyij Svecov tov�bbfejleszti a Wright R–1820–F3 Cyclone konstrukci�j�n alapul� Svecov AS–62 kilenc hengeres l�gh�t�ses csillagmotort. K�tfokozat� mechanikus felt�lt�vel l�tja el �s jav�totanak az elektromos gy�jt�rendszeren.
m�jus 20. – Hava Yolları Devlet I�letmesi Idaresi (�llami L�git�rsas�gi Ir�ny�t�k�zpont) n�ven megalakul a Turkish Airlines el�dje. Augusztusban els� j�ratait elind�tja Isztambulba, Ankar�ba �s Eski�ehirbe.
szeptember – Muroc Lake Bombing and Gunnery Range n�ven megalakul az Edwards l�git�maszpont.
okt�ber 7. – Az Air Orient, az Air Union, a Compagnie G�n�rale A�ropostale, a Compagnie Internationale de Navigation A�rienne �s a Soci�t� G�n�rale de Transport A�rien �sszeolvad�s�val megalakul az Air France.

1939:
augusztus 27. - Heinkel He 178: a vil�g els� sug�rhajt�s� rep�l�g�p�nek felsz�ll�sa.

1942:
j�lius 18. – Kiz�r�lag g�zturbin�s sug�rhajt�m�vekkel felsz�ll a Messerschmitt Me 262 PC+UC jelz�s�, harmadik protot�pusa, f�l �vvel a Gloster Meteor elõtt. A kor�bbi rep�l�seket hajt�m�hi�ny miatt el�sz�r az orrba �p�tett, a Messerschmitt Bf 109-en m�r bev�lt Junkers Jumo 210 dugatty�s rep�l�motor hajtotta meg.
szeptember 21. – B–29 Superfortress

1943:
m�rcius 5. - Gloster Meteor, az els� brit sug�rhajt�m�ves vad�szg�p

1947:
okt�ber 14. – Chuck Yeager, az amerikai l�gier� (USAF) berep�l�pil�t�ja a Bell X–1 t�pus� k�s�rleti rep�l�g�ppel �tl�pi a hangsebess�get, ezzel els�k�nt v�gez ir�ny�tott szuperszonikus rep�l�st v�zszintesen.

1950:
janu�r 14. – A MiG–17  protot�pus�nak (SZI) els� rep�l�se.

1951:
november 19. – A. A. Kalugin, az 5. g�rda-vad�szrep�l�-ezred (5. gviap)  egyik f�hadnagya MiG–15bisz g�p�vel lesz�ll�sra k�nyszer�tette a p�pai katonai rep�l�t�rre az Amerikai L�gier� 85. l�gi teher-ezred�nek (USAF 85th Air Depot Wing) egyik C–47A–90–DL-�t (gy�rt�si sorozatsz�ma 20492, fed�lzeti sz�m: 43-16026). Helyi id� szerint 17:22-kor ind�totta a hajt�m�v�t, 17:30-kor sz�llt fel �s 17:55-kor fogta el az amerikai g�pet. A sz�ll�t�g�p k�s�bb a Mal�v �llom�ny�ba ker�lt �t.

1954:
j�lius 23. – k�t k�nai La–7 g�p�gy�kkal lel�tte a Cathay Pacific Airways VR-HEU lajstrom� DC–4 utassz�ll�t� g�p�t a Hainan-szigetek  k�zel�ben. A j�rat Bangkokb�l Hongkongba  tartott. A DC–4 seg�lyh�v�s�ra a t�rs�gben tart�zkod� USS Philippine Sea �s USS Hornet  �rj�ratoz� A–1 Skyraider-ei l�gi harcban lel�tt�k a k�t k�nai g�pet.

1955:
febru�r 26 - George F. Smith az els� ember, aki t�l�l egy hangsebess�g feletti katapult�l�st, amikor 1,05 Mach sebess�gn�l elhagyja a North American F–100 Super Sabre g�p�t.
Szolg�latba �ll�tj�k a MiG–19-et �s megkezd�dik a t�pus sorozatgy�rt�sa
m�rcius 10 - Megalakul a Pakistan International Airlines
Kelly Johnson utas�t�s�ra a Lockheed egyik berep�l�pil�t�ja egy eldugott, lesz�ll�p�ly�nak alkalmas helysz�nt keres, ahol a Lockheed U–2-vel k�s�rletezhetnek. Megtal�lj�k a k�s�bb 51-es k�rzetk�nt elh�res�lt Groom Lake-et. A Skunk Works ir�ny�t�sa alatt megkezd�dik egy b�zis fel�p�t�se.
�prilis 1 - V�get �r a m�sodik vil�gh�bor� ut�ni N�metorsz�got s�jt� motoros rep�l�si tilalom, az �jj��p�tett Lufthansa �jraind�tja a j�ratait
j�nius 28 - Jean Moire egy Bell 47 helikopterrel lesz�ll a Mont Blanc 4807 m�teres cs�cs�ra.
Az 51-es k�rzetben �p�lt l�gib�zis munk�latai befejez�dnek. A 800 000 doll�ros k�lts�ggel �p�lt b�zison h�rom hang�r, egy ir�ny�t�torony, egy kantin, egy kifut�p�lya illetve sz�mtalan lak�aut� tal�lhat�. A Skunk Works burbanki l�tes�tm�ny�b�l az els� U–2 j�lius 24-�n jut el a b�zisra egy C–124 Globemaster II sz�ll�t�g�p fed�lzet�n.

1956:
Konoklov f�hadnagy (kor�bban a 22. g�rda-vad�szrep�l�-hadoszt�lyban (22. GvIAD) szolg�lt B�cs�jhelyn�l) MiG–17  g�p�vel t�ved�sb�l lel�tte a Magyar N�phadsereg egyik MiG–15bisz  t�pus� g�pet Pamhagen t�rs�g�ben. A pontos d�tum egyel�re nem ismert, a magyar pil�ta val�sz�n�leg �let�t vesztette

1957:
�prilis 4.: Az 51-es k�rzet k�zel�ben lezuhan az els� radarzavar�val felszerelt Lockheed U–2 protot�pus. A pil�ta �let�t vesz�ti.