A Wright fiv�rek, Orville Wright (1871. augusztus 19. – 1948. janu�r 30.) �s Wilbur Wright (1867. �prilis 16. – 1912. m�jus 30.) nev�t els�sorban az els�, gyakorlatban m�k�d� rep�l�g�p megtervez�s�vel �s meg�p�t�s�vel kapcsolatban, �s az els� ir�ny�that�, motorral hajtott, leveg�n�l nehezebb eszk�zzel val� rep�l�s kapcs�n ismerhetj�k, sok m�s rep�l�si m�rf�ldk� mellett. Ennek ellen�re a kezdetekt�l eg�szen napjainkig vitatja n�h�ny ember �s orsz�g, hogy val�ban �k �p�tett�k az els� rep�l�g�pet.

A Wright fiv�rek kutat�s�nak f� ir�ny�t nem egyszer�en az felhat�- �s hajt�er�, hanem a rep�log�p ir�ny�that�s�ga jelentette, ami tart�s rep�l�st tett lehet�v�. Els� sikl�rep�loj�ket (1899 elej�n) egy bonyolult rendszerrel l�tt�k el, amit "sz�rny hajl�t�snak" h�vtak. Ha az egyik sz�rnyat valamelyik ir�nyba elhajl�tott�k, t�bb felhatj�er� keletkezett, a rep�l�g�p emelkedni kezdett. A c�l az volt, hogy ir�ny�tani tudj�k a sz�rnyak elhajl�s�t, mert ez k�nnyebb� tehette a rep�l�st. Els� vitorl�z�g�peiken az els� �s h�ts� poz�ci�k – amelyek a rep�l�t tartott�k – nem voltak r�gz�tve. A hajl�t�st a sz�rnyakon v�gigfut� zsin�r szab�lyozta, amelyeket a pil�ta egy bottal mozgatott ahhoz, hogy balra vagy jobbra forduljon.

1900-ban az �szak-karolinai Kitty Hawkba k�lt�ztek egy meteorol�gus tan�cs�ra az ott tal�lhat� Kill Devil Hillen folyamatos �s er�s szelek miatt, valamint az eldugott hely biztos�totta, hogy az er�s verseny k�zepette rep�l�j�k rejtve maradjon a versenyt�rsak k�v�ncsi szemei el�l. Kitty Hawkban 1900-t�l 1902-ig k�s�rleteztek, minden �vben �j sikl�rep�l�t �p�tettek. Az utols� sikl�rep�l�n, a Wright Glider of 1902-n sok fontos rep�l�si �j�t�st alkalmaztak, �s a testv�rek t�bb, mint ezerszer rep�ltek vele. 1903. m�rcius 23-�n szabadalmi k�relmet ny�jtottak be a "sz�rny hajl�t�s" seg�ts�g�vel t�rt�n� keresztir�ny� mozg�s ir�ny�t�s�ra �s fordul�sra. 1903-ra a Wright fiv�rek val�sz�n�leg a vil�g legk�pzettebb vitorl�z� pil�t�i lettek.

1903-ban �p�tett�k meg a Wright Flyert, amelyre k�s�bb Flyer I-k�nt hivatkoztak. Ez a g�p manaps�g Kitty Hawkk�nt is ismert. A g�pet faragott l�gcsavar �s a Taylor �ltal Daytonban, a biciklim�helyben �p�tett motor hajtotta. A l�gcsavar hat�konys�gi mutat�ja 80%-os volt. A motor sokkal jobb volt, mint a legt�bb akkoriban gy�rtott motor, el�g k�nny� �s er�s volt ahhoz, hogy rep�l�g�pben haszn�lj�k. A motorban haszn�lt l�nc – nem meglep� m�don – egy biciklil�nc volt.

1903. december 17-�n emelkedtek el�sz�r a levek�be, mindketten k�tszer. Az els� rep�l�s sor�n Orville 39 m�tert rep�lt 12 m�sodperc alatt, �s egy h�res f�nyk�pen is meg�r�k�tett�k. A nap negyedik rep�l�se volt az egyetlen, amelyet val�j�ban ir�ny�tani is tudtak, Wilbur 279 m�tert rep�lt 59 m�sodperc alatt. [1]

A rep�l�seknek n�gy �letment� �s egy falusi fi� is tan�ja volt, vagyis ez volt az els� nyilv�nos rep�l�s. Egy helyi �js�g jelentette az esem�nyt, de pontatlanul. Csak egy �js�g, a Cincinnati Enquirer jelentette meg a h�rt m�snap.

A Flyer I meg�p�t�se kevesebb, mint k�tezer doll�rba ker�lt. A sz�rny feszt�vols�ga 12 m, a g�p t�mege 340 kg, �s 12 l�er�s, 77kg t�meg� motor hajtotta.

A Wright fiv�rek rep�l�teret alak�tottak ki a Huffman Prairie-n, Dayton k�zel�ben, �s 1904-ben is folytatt�k a munk�t a Flyer II meg�p�t�s�vel, a felsz�ll�shoz pedig katapultot haszn�ltak, hogy ellens�lyozz�k a sz�l hi�ny�t a rept�ren. Az �v v�g�ig 105 ir�ny�tott rep�l�st v�geztek, n�h�nyszor 5 percig is k�r�ztek a mez� f�l�tt, amely ma a Wright-Patterson Air Force Base l�gib�zis r�sze. 1905-ben meg�p�tett�k a tov�bbfejlesztett Flyer III-at.

Ezekhez a rep�l�sekhez gyakran megh�vt�k bar�taikat, a sajt� k�pvisel�it �s a szomsz�dokat is. 1905. okt�ber 5-�n bukfencet is v�geztek a g�ppel. Wilbur leghosszabb rep�l�se t�bb, mint 39 percig tartott, �s 39 km-t tett meg a Huffman Praire f�l�tt k�r�zve.