Adorjn Jnos gpszmrnk, replgp-tervez a hazai repls egyik ttr szemlyisge, gpszmrnki oklevelt Stuttgartban szerezte 1903-ban, hol Gottlieb Daimler tantvnya s prtfogoltja volt. 1906–1909 kztt Prizsban az autiparban mkdtt, s az akkor kibontakoz francia aviatika hatsra kezdett replssel foglalkozni.  Hazatrve – Magyarorszgon elsknt – megtervezte s hazai cgekkel elkszttette replgpt s gpnek motorjt. 1909-ben grf Andrssy Gza tmogatsval, Blriot monoplnjnak mintjra ptette meg a „Libelle” (Szitakt) nev, kthengeres (18,4 kW-os) Adorjn-Dedics motorral szerelt replgpt. Els, sikeres felszllst 1910. janur 10-n hajtotta vgre. A prbat egyben az els olyan alkalom volt, amikor magyar pilta magyar tervezs s kivitelezs replgppel replt.
1910 szn a Helios garzs ltal alaptott Blriot-piltaiskola vezetst vette t, majd 1912-tl az autszakmhoz trt vissza. Tbb vtizeden t a budapesti Mercedes-kpviselet zemvezetje volt. A II. vilghbor utn az Ikarus Autbuszgyr mrnkeknt szmos jtssal jrult hozz az zem korszerstshez s gyrtmnyai fejlesztshez.
Adorjn Jnos replgp-tervez szletsnek 125. vfordulja alkalmbl a Magyar Nemzeti Bank 1000 Ft cmlet kupronikkel emlkrmt bocstott ki „Libelle replgp” elnevezssel. Az rme a 2005-ben megkezdett „Magyarok szerepe a vilg mszaki-tudomnyos fejldsben” cm emlkrme-sorozat rszeknt jelent meg, a „100 ves az els postaaut” s a „Ford T-modell” rmk utn. A klnleges, ngyzet alak emlkpnz Bit Balzs mvsz tervei alapjn kszlt. Ellapjn – a ktelez rmekpi elemek mellett – a Libelle replgp motorja lthat a lgcsavar egy rszletvel, a htlapot pedig a Libelle dszti. Szintn itt olvashat az „Adorjn Jnos az els sikeres magyar replgp tervezje” felirat, valamint Bit Balzs tervezmvsz mesterjegye. Az rme anyaga kupronikkel (75% rz, 25% nikkel), slya 14 gramm, mrete 28,4328,43 mm, szle sima. Az emlkrmbl 20 ezer pldny kszl, fele selyemfny (BU), a tbbi tkrfnyes (proof) kivitelben. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
