Magyarorsz�gon � volt az els�, aki a rep�l�g�p, illetve a korm�nyozhat� l�ghaj� elm�let�vel foglalkozott. Konstru�lt egy helikopterszer�, ker�kp�r-meghajt�ssal m�k�d� szerkezetet, amely �ll�t�lag k�t-h�rom m�ter magasra felemelkedett. A modell ma a kolozsv�ri t�rt�neti m�zeumban tal�lhat�. K�lf�ldr�l t�bb aj�nlatot kapott szabadalm�nak megv�s�rl�s�ra, de Martin nem volt hajland� tal�lm�ny�t idegen orsz�gnak �tengedni. J�kai M�r r�la mint�zta A j�v� sz�zad reg�nye f�h�s�t, Tatrangi D�vidot.

Tanulm�nyait a pesti b�lcs�szkaron kezdte, de k�t �v ut�n m�rn�ki tanfolyamra ment. Az 1848-as szabads�gharcban �nk�ntes t�z�rk�nt szolg�lt. A szabads�gharc buk�sa ut�n beb�rt�n�zt�k, ut�na besorozt�k az osztr�k hadseregbe. Itt elv�gezte a hadm�rn�ki akad�mi�t; k�zben 1856-ban rak�tatechnik�val foglalkozva, tanulm�nyt �rt a forg� hadirak�t�kr�l. El�bb Selmecb�ny�n, majd 1869-t�l Pozsonyban lett tan�r �s folytatta ballisztikai k�s�rleteit �s sz�m�t�sait. Ezzel p�rhuzamosan a hidraulika is foglalkoztatta. Haj�csavar-mintap�ld�ny�t sikerrel alkalmazta a Lloyd angol haj�t�rsas�g. A g�zturbina alapelv�nek korai megfogalmaz�sa is az � �rdeme. Foglalkozott a sz�ler�g�pek kutat�s�val is. 1872-ben is kinevezt�k a kolozsv�ri egyetem matematika tansz�k�re, ahol hal�l�ig m�k�d�tt. 1895-96-ban � volt az egyetem rektora. Rektori bek�sz�n� besz�d�ben a rep�l�g�p j�v�j�t m�ltatta: "�j �letviszonyok fognak fejl�dni; a k�zleked�s f�ggetlenebb lesz a vas�ti rendszer h�l�zat�t�l… a t�rsadalom �j nemzetk�zi szerz�d�sek s egyezm�nyek �ltal fogja mag�t biztos�tani."