Schwarz D�vid (Keszthely, 1850. december 7. – B�cs, 1897. janu�r 13.) a merev szerkezet�, k�nny�f�mb�l k�sz�lt, korm�nyozhat� l�ghaj� feltal�l�ja. Tal�lm�ny�t hal�la ut�n az �zvegy�t�l v�s�rolta meg Zeppelin gr�f, aki ezen l�ghaj�k r�v�n v�lt vil�gszerte ismertt�.

A l�ghaj� 38 m�ter hossz� �s 12 m�ter �tm�r�j�, egyik v�g�n k�pos, hengeres test volt, melynek r�csszerkezet� v�z�t 0,2 mm vastag alum�niumlapok bor�tott�k. (Ez volt a vil�gon az els� h�jszerkezet� l�gi j�rm�.) A 12 rekeszre osztott test t�rfogata 3605 m³ volt, a legnagyobb az addig �p�tettek k�z�l. A 4 darab 2 m�ter �tm�r�j� l�gcsavart a 505 kg t�meg�, n�gyhengeres, 16 l�er�s Daimler-motor hajtotta. A haj� t�mege 3560 kg volt, maxim�lis sebess�ge 25 km/�ra lehetett, a pr�barep�l�sen 460 m�teres magass�gba is tudott emelkedni. K�pes volt egy embert �s kb. 130 kg hasznos terhet sz�ll�tani.

Alum�niumv�z alkalmaz�s�val �s a l�gcsavaroknak a l�ghaj� test�n val� elhelyez�s�vel �j ir�nyt adott a l�ghaj�z�snak.

Ferdinand von Zeppelin gr�f Schwarz hal�la ut�n egy �vvel megv�s�rolta a feltal�l� �zvegy�t�l a tal�lm�nyt, �s Carl Berg-gel egy�ttm�k�dve meg�p�tette az els� „Zeppelin” l�ghaj�t, mely 1900 j�lius�ban a Bodeni-t� partj�r�l felsz�llt. 25 �v m�lva Eckener kapit�ny egy Zeppelin-rendszer� l�ghaj�n 80 �ra alatt Eur�p�b�l Amerik�ba rep�lt.