A k�t vil�gh�bor� k�z�tti id�szak volt a rep�l�s h�skora. J. Alcock �s A. Brown els�k�nt sz�llt �t egyhuzamban az Atlanti-�ce�n felett Kingsfort Smith pedig a Csendes-�ce�nt rep�lte �t. Csakhamar megindult a rendszeres l�gi utassz�ll�t�s. A gy�rak elkezdt�k a modern utassz�ll�t� rep�l�g�pek gy�rt�s�t.

Boeing 247D A l�gi forgalom minden nemzetek felett az Egyes�lt �llamokban b�v�lt a leggyorsabban, mert a postaszolg�lat is nyeres�get hozott a l�git�rsas�goknak, az utassz�ll�t� g�pek pedig k�l�n�sen gyors fejl�d�sen mentek kereszt�l. 1933-ban a Boeing c�g k�sz�tette 247-es g�p volt a vil�g els� modern utassz�ll�t� rep�l�je. A maga idej�ben a Boeing 247D volt a vil�g egyik legkorszer�bb rep�l�g�pe. Monopl�n elrendez�s�, �ramvonalas t�rzs�t f�mk�peny burkolta, fut�m�v�t pedig felsz�ll�s ut�n a sz�rnyba vissza lehetett h�zni. L�gellen�ll�sa �gy annyira cs�kkent, hogy csaknem 300 km/h lett a cs�cssebess�ge, vagyis gyorsabb volt, mint a kor legt�bb harci rep�l�je, s utasait csaknem h�sz �ra alatt �trep�tette az Egyes�lt �llamok felett.

Havilland Dragon Mai ut�daikhoz k�pest a r�gi utassz�ll�t�k meglehet�sen apr�k voltak. 1933-ban kezdt�k el gy�rtani a Havilland Dragon utassz�ll�t� g�pet. A Dragon csup�n 8 utas sz�ll�t�s�ra volt k�pes (igaz, a Boeing 247-ben is csak 10 utas f�rt el). Az �l�ssorokkal berendezett utast�r csak ennek a g�pnek a kor�ban lett �ltal�nos.